A jugoszláv külpolitika célja béke és szabadság

Belgrád, február 16.
(Avala.) Az egész jugoszláv sajtó a berghofi találkozó külföldi visszhangjával foglalkozik és kiemeli a megbeszéltek fontosságát, amelyeket a birodalmi külügyminiszter jelenlétében a jugoszláv államférfiakkal folytatott. A Politika vezércikke kiemeli, hogy  Jugoszlávia az ellenségeskedések kezdetek óta igyekezett távol maradni a bonyodalomtól és törekvései egyuttal arra is irányultak, hogy a Balkán békéje zavartalan maradjon.

Hozzáteszi a lap, hogy Jugoszláviának ez az igyekezete a béke fenntarására kétségtelenül valamennyi többi balkáni nép érdekeit is szolgálta. Amig az olasz-görög bonyodalom nem nyert elintézést és más irányban is még bizonytalanság nehezedik a Balkánra - folytatja a lap, - amig szomszédságában jelentékeny katonai erők összevonása folyik, addig Jugoszlávia továbbra is csak arra törekszik, hogy leküzdje és kiküszöbölje a nehézségeket és megmentse a tűzvésztől Európának ezt a részét.

,,Meggyőződésünk - irja a Politika, - hogy ezt a törekvést és ezt az irányzatot méltányolják mindazok, akiknek saját érdekük békés alakulást.”

A baráti légkör, amelyben a berghofi megbeszélések folytak, legjobban mutatja meg azok a jelentőségét Jugoszlávia számára biztonságának és létérdekeinek megóvása szempontjából.

A kormányzóherceg is kijelenttette december elsejei ünnepi beszédében, hogy ,,Jugoszlávia a béke politikáját követi és baráti együttműködésre törekszik minden szomszédjával, amely tiszteletben tartja függetlenségét és területi épségét.”