London, november 10.
(Reuter.) Neville Chamberlain, Anglia volt miniszterelnöke szombaton késő este a hampshire grófsági Odiham közelében lévő házában elhunyt. Chamberlain halálával az utóbbi évek egyik legtöbbet szerepelt és legtöbbször emlegetett politikusa hunyt el. Neville Chamberlaint voltaképpen az tette történelmi alakká, hogy a legizgalmasabb időkben állott a világpolitika egyik legexponáltabb helyén: Anglia minszterelnöke volt.
Neville Chamberlain Anglia egyik legismertebb, legujabbkori politikus-családjának volt tagja annak ellenére, hogy nagyapja még cipészkedett.
A Chamberlainek szülővárosában, Birminghamben. Apja, Joseph Chamberlain, a brit világirodalom egyik legtehetségesebb és legnépszerűbb modern imperialista politikusa volt, aki a maga idejében uj irányt adott az angol külpolitikának. Bátyja, illetőleg féltestvére Austin Chamberlain, egyike volt a legelőkelőbb brit politikusoknak, a locarnói egyezmény létrehozója, aki ezért a Nobel békedíjat is megkapta. A nagystílű Joseph Chamberlain idősebb fiát, Austint mindig politikusnak szánta, de sohasem hitte volna, hogy történelmi szerep vár a csendes, szerény modoru Nevillere, akinek képességeit sohasem értékelte átlagon felüliekre.
Neville éppen ezért nem is végzett előkelő gimnáziumot és egyetemet, hanem csak éveken át kereskedelmi iskolákat. Hosszu éveken át csak kereskedelmi vállalkozásokkal foglalkozott, majd kezelte a családi vagyont, amelyet apja szerzett. 49 éves korában csöppent a politikába: konzervatív párti képviselővé választották. Később lelkiismeretesen, megbízhatóan irányított néhány szakminisztériumot. Ezeken a posztjain nem követett el semmi hibát, de kimagasló sikereket sem ért el.
Mint fentebb írtuk, Neville Chamberlain sohasem készült politikusnak, fiatal korát nem töltötte a politikai világban és ezért egész életében polgár maradt, nyugalmat, változatlanságot igénylő kispolgár. Természetes, hogy amikor VIII. Edward király lemondása után távozott Baldwin, Anglia konzervatív miniszterelnöke és Chamberlain kezébe tette le a hatalmat, az uj brit kormányelnök azzal a gondolattal és azzal az elhatározással vette át az ügyeket, hogy megpróbálja minden módon, akár áldozatok árán biztosítani a békét.
Önmaga személyében vállalt mindent, népszerűtlenséget is, hogy elsimítsa az ellentéteket. A konzervatív párt Churchill vezetése alatt álló harcosabb szárnya, de még a munkáspárt is sokalta az áldozatokat, amelyet Chamberlain hozott és azt vitatta, hogy a brit miniszterelnök ebben a kritikus időszakban nem veszi észre a döntő módon ható tényezőket.
Ezért a politikájáért Chamberlain sorozatos támadások érték a brit parlament két házában és sajtóban egyaránt. Amikor erőfeszítései ellenére is - a mult és szeptemberében- kitört a háboru, Chamberlain maga is kétségbeesve vette észre, hogy azok a lépések, amelyeket tett, nem voltak alkalmasak a béke biztosítására.
Egy ideig még vállalta hogy ő, a ,,béke miniszterelnöke” a,,háboru miniszterelnöke” legyen, de pályája ekkor már lefelé ivelt. Lelkében megrendült és testileg is gyengélkedett, nem kis részben kudarcai és csalódásai miatt. Rövid idő mulva át kellett adnia a miniszterelnöki széket Churchillnak.
Egy ideig még tagja maradt a kormánynak, de október 2-án betegsége miatt lemondott a titkos tanácselnökségéről is. Azóta állandóan betegeskedett. Felesége, akivel példás családi életet élt, önfeláldozóan ápolta, rendelkezésére állatka legkiválóbb orvosok is, de nem lehetett megmenteni életét. 71 esztendős volt.
Londoni jelentés szerint a megejtett orvosi vizsgálat megállapította a halál okát. Eszerint Chamberlaint bélrák vitte sírba.
