Az Anna-kápolna felől Tatár Istvánnak, a szakállas sportvezetőnek „alpesi terjedelmű” hangja hallatszik. Most rendezik az első síversenyt. Belloni Gyula, az új kapitány épp most érkezett vissza erdei körútjáról: ő jelölte ki a pályát. Mintegy negyvenen indulnak el.

Itt van a kiváló BBTE-gárda: az Emődire keresztelt Emánuel, a tavalyi összetett bajnok:
Szalai, Petrich és a nyáron atletizáló Várszegi.

Távfutók harca a hóban

Emődi volt az első a síversenyen, de utána két atléta sífutó következett: a marathonfutó Mucsi és a középtávfutó Várszegi. Az ifjúságiak versenyében a BLE leventéi jeleskedtek. A levente-futók vitéz Bánk László tanítványai.

Bánk az idősebb osztályúak versenyében győzött, de egyik ifjúságija, Váradi, 15 másodperccel előbb ért célba mesterénél. Igaz, hogy az évkülönbség mintegy 25 az ifjúsági javára. Ennyivel idősebb a világháborút megjárt és 52 „sturmban” részvett vitéz Bánk.

A verseny közben két távfutó harcán derült a sízők gárdája. Németh Béla, a kiváló távfutóbajnok és e sorok írója mérte össze erejét a síléceken. Szerénytelenség ne essék, ha megírjuk, hogy ezúttal Németh szorult a második helyre, bár erősen szabadkozott, hogy „elkavart”.

Pompás sí délután volt. Reggel még köd gomolygott a hegyek felett, de délben már felragyogott a nap s a déli harangszó vidáman csengett a napfényes levegőben.