Választékos ízléssel és drágán készített könyv került kezembe, födelén a Mária Terézia rend jelvénye, annak jeléül, hogy szerzője, Ambrózy György e rend lovagja. Címe: Magyar csataképek, tartalma doktori értékezés a művészettörténet köréből. Katonaember írta, ami fokozza iránta az érdeklődést, a fegyverek világától a művészettörténet tudományához pártolni, nemcsak nálunk, hanem másutt is ritkaság.

A könyv címe nem egyezik tartalmával. Nyelvhasználatunk szerint magyar csataképen magyarok festette csataképet értünk. Ambrózy könyve azonban nem ezzel a sovány témával foglalkozik, hiszen magyarok festette csatakép kevés van, hanem magyar harcok képzőművészeti ábrázolásaival, tehát mindazzal a rajzzal, metszettel, festménnyel, nyomattal stb., amit bárhol magyarok vívta ütközetekről készítettek. Ez a tárgyválasztás kívül esik a képzőművészet sajátos szempontjain, inkább kultúrhistóriai áttekintést nyujt, amelybe természetesen művészeti vonatkozások is beléjátszanak. Stílustünetek és egyéni tulajdonságok is szóba kerülnek, legtöbbnyire az általános történettel kapcsolatban.

A tárgyi szempont szerint való tárgyalás, mint például "az orvos a művészetben" és hasonlók, nem igen viszik tovább a művészetről való gondolkodást és legtöbbnyire vagy mellékes érdeket szolgálnak, vagy mesterkélt kiszakításokat. Ambrózy könyve azonban magyar kultúrhistóriai szempontból kivétel, az olvasók nem fogják únni és erőltetettnek érezni ezt a hozzánk közel álló témát, melyet a szerző ritka szorgalommal ad elő. Kiterjedt tárgyi ismereteihez (már félezer jegyzetéből is láthatjuk, hogy mi mindent böngészett végig) néha kissé iskolás, máskor elevenebb művészeti értékelések társulnak.