Hogy is történhetett meg aztán az a másik nagy furcsaság, hogy máig sem tudni, hol is fekszenek hát igazában Kolumbusz tetemei. Élete vége felé Kolumbusz tudvalevően teljesen elszegényedett, elnyomorodott. Kincseket ígért neki a spanyol udvar, ha lemond alkirályi címéről, - de Kolumbusz még a legnagyobb nyomorában is keményen kitartott e címe mellett.

Amikor Valladolidban meghalt, özvegye a hitelezők elől menekülni kénytelenkedett. Ezért ura koporsóját ideiglenesen a valladolidi franciskánusok templomába temette s koporsójába beletette - ura kívánsága szerint - azokat a bilincseket, amelyeket kezére-lábára vertek, amikor olyan csúfosan hozták vissza az Ujvilágból. Kolumbusz végrendeleti kívánsága az volt, hogy tetemeit szállítsák át Haiti szigetére, San Domingóba, ahol alkirály volt s ahol élete legszebb napjait élte. Erre az átszállításra azonban egyelőre nem került sor.

Hét évvel első temetése után átszállították koporsóját Sevillába, a Las Cuevas-apácák Szent Anna templomába. Csak 33 év mulva vitette át Kolumbusz fiának, Diegónak az özvegye a koporsót San Domingóba. Száz és egynéhány évig pihent itt a sokat hányatott tetem, amikor 1655-ben az angolok elfoglalták a szigetet. San Domingo püspöke, nehogy az angolok rátalálŹjanak o sírra, betemettette homokkal s ettől fogva bizonytalanná válik a sír sorsa. Amikor ugyanis a spanyolok 1795-ben arra kényszerültek, hogy Haitit átadják a franciáknak, kikötötték, hogy magukkal vihessék Kolumbusz koporsóját is.

Ekkor a nagy sietségben kiástak ugyan egy ólomkoporsót a sandomingói templom falából s el is vitték magukkal a cubai Santiagóba, de semmi hiteles bizonyság nincs, amellett, hogy ez a koporsó csakugyan Kolumbuszé volt-e. De ha csakugyan Kolumbusz tetemei voltak is itt ezen a negyedik állomáson, akkor sem maradhatott ott nyugton, mert amikor a spanyolok Cubából is kitessékelték, akkor Kolumbusz állítólagos tetemeit is elhozták magukkal és 1899-ben a sevillai székesegyházban helyezték „örök” nyugalomra.
 
Viszont a sandomingóiak nem fogadják el sem a negyedik, sem az ötödik állomást hitelesnek. Mert 1877-ben a sandomingói püspök nagy ásatást rendezett a székesegyházban s ekkor elébb Kolumbusz unokaöccsének, majd pedig állítólag magának s nagy felfedezőnek a koporsóját is megtalálták. Az ólomkoporsóra gyönyörű véséssel rá volt írva hogy „Nagyságos és nagyhírű Báró Grissobal Colon úr, első amirális, Amerika felfedezője” nyugszik benne. Hát ez egy kissé – túlpontos felirat volt.

Tudjuk, hogy „Amerika” neve mindössze egy esztendővel Kolumbusz halála után került forgalomba s így alig valószínű, hogy a koporsójára máris ráírták volna az uj világrész nevét. Meg aztán a bilincsek is hiányzottak a koporsóból. Ennek ellenére a sandomingóiak szentül meg vannak győződve, hogy Kolumbusz tetemei náluk nyugszanak, nem pedig Sevillában. Ezt annyira hitelesnek vélik, hogy az ott talált csontokból még mutatványt is küldtek részben Génuába, mint Kolumbusz állítólagos szülővárosába, másrészt pedig a paviai egyetemnek is, ahol Kolumbusz - megint csak holmi legenda szerint - fiatalkorában hallgató volt.

Egy harmadik csontdarabját a sandomingói ásatásoknál jelen volt amerikai követ felesége vitte el s egy urnában őrizte. Az ő örököseitől ezt az urnát 1925-ben ellopták, úgyhogy Kolumbusznak még az állítólagos tetemei sem nyugodhatnak békeben. Sőt nemrégiben meg olyan hírt is olvastunk, hogy az amerikaiak 100.000 dollárért az egész sandomingói ereklyét meg akarnák venni és Panamába átvinni. Ez lenna aztán a szeremétlen felfedező hatodik „nyughelye”. Szinte igazat ad az ember azoknak a babonáknak, amelyik Kolumbusz csontvázával kapcsolatban holmi azték átokról vélnek tudni...

Supka Géza