Csodálatos játéka a véletlennek, hogy arról az emberről, aki földgömbünket egy egész világrésszel gazdagította, s aki elsőül bizonyította be gyakorlatilag, hogy a Föld nem lapos korong, ahogy régebben hitték, hanem gömbformájú - erről az emberről mindmáig alig tudunk valami bizonyosat s amit tudunk, azt is rosszul tudjuk.

Mindenekelőtt nem tudjuk, hogy hol született. 17 olasz, 6 spanyol, 1 korzikai francia, 2 portugál, sőt még egy német város is küzd azért a dicsőségért, hogy ő ajándékozta a világnak azt a lángelmét, akit Kolumbusz Kristóf néven ismer a történelem. Ő maga ugyan az egyik sajátkezű végrendeletében génuainak vallja magát, viszont a fia azt állította, hogy akárhány aláírását látta az édesapjának, ahol „Columbus de Terra rubra”-nak írta a nevét.

Túlnagy ellentmondás nincs a két adat között, mert a „Terra rubra”, olaszul „Terra rossa”, ott fekszik a liguriai tengerparton, ahol Génua is van. Csakhogy ugyanott fekszik Cogoleto és Quinto is, amelyek ugyancsak vitézkednek a maguk dicsőségeért, sőt mindegyikben áll is egy-egy ócska ház, rajta az emléktáblával, hogy ott született Kolumbusz. Egy csomó olasz falun kívül még maga Milano városa is beállott versenytársnak.

A spanyol városok közül Porto Santo és San Salvatore de Poyo állanak a verseny előterében s főérveiket onnan merítik, hogy amikor Kolumbusz az Ujvilágban neveket adott az ott talált vidékeknek, nagyrészt ezeknek a spanyol városoknak a környékéről vette az új elnevezéseket. A franciák a korzikai Calvi városkában keresik Kolumbusz hazáját s ez a feltevés annyiban rokon az olaszok követelésével, hogy Kolumbusz idejében Korzika szigete is génuai birtok volt.

A portugálok részben valamilyen kis lusitán faluban, részben pedig a IV. Károly magyar király utolsó tartózkodásáról ismert Funchalban keresik Amerika felfedezőjének bölcsőjét. A németek a csinos, egészen régies kis Rothenburg an der Tauber városkát hirdetik Kolumbusz származási helyének, azért, mert „Colombo” galambot jelent s a „Tauber” folyócska a neve is a galambtól ered... Igen, csakhogy ezzel a „Colombo” vagy spanyolosan „Colon” névvel még külön baj is van.

Élt ugyanis éppen Kolumbusz korában egy másik neves Colon is, híres kalózkapitány, s a tudósok egy része azt vallja, hogy az a Kolumbusz, aki Amerikát felfedezte, nem is a történelem Kolumbusza, hanem a másik, a kalózkapitány volt. Amire van is egynémely adatunk. Mert például Kolumbuszt ifjú korában, jóval azelőtt, hogy amerikai útjaira elindult, a velencei hatóságok egyízben meg is intették, hogy ne vállaljon gyanus hajókon szolgálatot és ne kalózkodjék.

S bizonyos kalóztempó volt az is, hogy amikor első útjáról visszatért, az egyik matrózát, Rodrigo de Trianát, egyszerűen elütötte a néki járó nagy jutalomtól. Izabella spanyol királyné ugyanis tízezer maravédit tűzött ki annak számára, aki elsőül látja meg az új földet. Tudvalevő, hogy Triana volt az, aki egy korai hajnalon, amikor már mindenki kétségbeesett Kolumbusz hajóján, az árbockosárból megpillantotta az új földet s elkiáltotta magát:

- Tierra! Tierra! (Föld! Föld!) Ennek ellenére Kolumbusz, visszatértük után, úgy forgatta az elbeszélést, hogy ő kapta meg a tízezer aranyat, nem pedig Triana. Hát ez csakugyan beleillik abba a kalózképbe, amit egyes kutatók Kolumbuszról kifaragtak.

(folyt. köv. )