Érdekes magyar karrier híre érkezett a napokban Budapestre: Csungkingban, a kínai nemzeti kormány fővárosában mandarinná avatták Vincze Péter magyar vasutépítő mérnököt, aki immár két évtizede a világháboru forgószele sodorta a Távol- Keletre.

1915 márciusában, Przemysl elestekor került orosz fogságba, ahonnan kétszer sikertelenül kísérelt meg szökést, míg 1917 tavaszán, a Kerenszky- forradalom napjaiban végül is sikerült kijátszania őrei éberségét és megszökött a hírhedt lovocsnei büntetőtáborból, ahová ismételt szökési kísérletei büntetése képpen Krasznojarszkból átszállottak. Hosszas viszontagságok után sikerült csak Mandzsuriába jutnia, ahol, mint gyakorlott kulturmérnök, aki már számos utépítést vezetett Magyarországon, alkalmazást talált. Tehetségével és szervezőképességével csakhamar magára vonta a kínai hatóságok figyelmét és nemsokára már vezetőállásban találjuk.

Karrierje ezután gyorsan ívelt felfelé, amit nagyrészt annak köszönhet, hogy a kínai nyelvet elsajátította. Oroszul, angolul, franciául, majd japánul is tökéletesen megtanult, ugyhogy
nemzetközi vasút-konferenciákon több ízben is megbízták Kína képviseletével.

Vincze Péter, aki ma ötvenéves, közben megházasodott: egy nagy kínai hajótársaság vezérigazgatójának japán és amerikai egyetemeken nevelkedett lányát vette nőül. A magyar mérnök, aki áldozatkészségével számos, Szibériából szökött magyar hadifoglyot segített haza, valósággal szerelmese lett a kínai kulturának, mely így csakhamar vérévé vált.

A kinai tudományokkal foglalkozó sinológusok körében is jó nevet szerzett magának, különösen Konfucius tanításainak magyarázatával és a kínai nyelv kialakulásáról írt tanulmányaival.