Négy amerikai riporter rádiótudósítása London kísérteties napjairól és éjszakáiról
New York, szept. 29.
(Columbia Radio.)
Az Egyesült Államok legnagyobb hírszerző központja, a Columbia Radio négy, Londonba kiküldött tudósítójának megbízást adott, hogy e hó 28-án, szombaton hajnalban induljanak el Nagy-London négy különböző városrészébe, este 8-ig gyűjtsék össze benyomásaikat és tapasztalataikat sétájukról és éjfélig sorjában adják le riportjaikat a rádióban, amint itt következik:
A szent Pál- katedrálistól a parlamentig
Szombaton, reggel fél 10. A Szent Pál-katedrális előtt állók, ahová a hivők serege tódul. A 60 méteres kráter körül, amelyet egy ezerkilós, időre beállított német bomba vágott a térségben, százszámra álldogálnak az emberek. A Ludgate Hill és Fleet-Street eddig mindössze három találat pusztító nyomait viseli, számos üzletház, tengerentuli ügynökség és ujságpalota ablaksora azonban üveg helyett kék papirossal van beragasztva.
Rothermere lord Daily Mail épülettömbjének közvetlenül a főbejárata előtt kisebb kaliberű bomba hullott, azonban csodálatos módon nem robbant fel. A Strand elején négy-öt óriási kráter, a Sapog -Hotel ablakai és a bejáró kirakatsora lehullottak, megrepedtek. Egy telitalálat romba döntötte itt a Sommerset - House egyik szárnyát, másik találat az Embankment-et érte és a Viktoria-szálloda mellett, 250-300 lépésre a Viktoria-pályaudvartól kétemeletes régi ház gyujtóbomba találat következtében lángba borult és nagy része leégett.
A Downing-Streetre zuhant gyujtóbombák alig okoztak kárt, a House of Lords ugyancsak megmenekült, bár közvetlen közelében nyolc kisebb-nagyobb kráter mutatja, hogy életveszedelembe került. A Westminster Abbey keleti ablaksora szitává van lyukadva.
Egy kisebb bomba az Abbey északi falát surolta és a Parlament - Squaren robbant. A Buckingham- palota északi oldalának nincs egyetlen ép ablaka, a palota előudvarának rozsdásbarna vaskerítése romokban hever, éppen az a része, ahol békében idegenek százai nézték naphosszat az őrségváltást. A Trafalgar Squaren két kisebb gyujtóbomba robbant, de csak a térség övezetét tépte szét, megrepesztve a Nelson-emlékmű alappillérét és felszakítva a Nemzeti Képtár széles lépcsőzetét.
A City, a Piccadilly és a Mayfair
A Cityben a közlekedés több fontos központban megszakadt, miután a nehéz bombák kráterei egyik nevezetes utcában lehetetlenné tették ugy a gyalogjárókelők-mint az autóközlekedést. Az üzletváros némely vidéke körül van zárva egyrészt, mert még fel nem kutatott és így ártalmatlanná nem tett, időre beállított gyujtóbombák robbanástól tartanak, másrészt, mert néhány épület, amelyet találat ért, még nincs alátámasztva és összeomlással fenyeget. Taxin indultam el, de hamarosan elbucsuztam az egykedvű sofförtől és gyalog folytattam utamat. A gyalogséta is több kerülővel járt. A viktoriánus korszak első évtizedében épült zegzugos irodaházakkal zsufolt utcácskákon déltájt hullámzik a londoni üzletemberek, tőzsdések, hajóügynökök, kereskedők, segédek, írnokok sokasága. Az emberek hóna alatt irományok, táskák, oldalukon gázmaszk, sokan acélsisakot viselnek. A City-emberek még szűkszavubbak, mint régen, a tempó azonban meggyorsult: mindenki rohan a dolga után. A Leicester Avenuet megkímélte sorsa, mindössze egy bombatalálat érte egyik lezárt Music Hall lépcsőházát.
A Piccadilly-cirkusz külső képe pedig alig változott. Inkább a ,,léghuzam”, mint a bombák hatása látható. Sok hatalmas kirakat és rengeteg ablak megrepedt. A híres Skotsch- vendéglő kirakatát egy bombarepesz kettészedte.
A Mayfair, amelyet a Regent Street, Oxford Streer, Park Lane és Picadilly Street határol körül, ez az előkelő, főleg luxusvendéglőiről híres londoni negyed szenvedett a legtöbbet a belvárosban. A Mayfair tengeren innen és tengerentul vált fényes üzletei közül a legtöbb bezárt, kirakatai szétzuzva, az üzletházakban ma már csak az állványok láthatók. Az utcák mintha hóval lennének borítva: szinte porráőrölt kirakat és ablaküveg. A Burlington Arcase egyik oldala teljesen megsemmisült, a gigantikus üvegtető beomlott. A Berqueley Square miniatűr felhőkarcolójának egyetlen ablaküvege sincs.
A West End és az East End
Szombat délután 2óra. A Savile Rowban járok, az előkelő férfiszabók utcájában, ahol a sarkon egy négyemeletes üzletház omlott össze nehéz bombatalálat következtében. Az épület porráégett, csak néhány vastraverz maradt meg.
A Bond - Street és Old Bond - Street is telitalálatok szörnyű nyomait mutatja. Három épülettömb eltűnt, másokat tűz perzselt fel, ablaküveg a két utcán végig mutatóban sem maradt. London kereskedelmi központját, az Oxford Streetet különösen megviselte a német bombatámadás. John Lewis áruháza porráégett. Egy másik híres áruház is egyharmadában a multé, a megmaradt részekben változatlanul zajlik az üzleti élet. Feljebb a népszerű nagy kávéházat pontos telitalálat eltörölte a föld színéről. Nagyon megviselt a Regent Street is, amelyet egyébként elzártak a forgalomtól. Egy ezer fontos bomba 80 méter széles krátert vágott a Hyde parknak smaragdzöld mezőjébe, ahol a király juhai legelnek. Az East Enden ujra szörnyűséges háboruval nézhettek farkasszement. A dokkok, amelyek több mint 25 kilométer hosszában terpeszkednek végig a Themse-parton, kiszámított bombatalálatokat viselnek. A Themse most is szinte zsufolt a legkülönbözőbb nagyságu szállítóhajók ezreitől meg ezreitől.
Raktárházakat is teliben találtak a németek, de ezeket a themse-parti rakodó-telepeket és épületeket már junius végén evakuálták. Az East End több kórháza, temploma, iskolája, népkönyvtára, muzeuma megsemmisült. Ennek a munkásnegyednek apraja-nagyja kitanulta már a légiháborut: gyerekek, asszonyok dolgoznak a tűzoltók fecskendői körül.
Az állandó bombázások mindenkit egyformán riasztó életveszélye ellenére a férfiak reggel munkába indulnak, az asszonyok pedig aprólékos gondokkal látják el bevásárlásaikat és háztartásaikat, bár gyakran hosszu órákra megakad a gáz és a vízszolgáltatás.
Este 8 táján a főposta felé igyekszem. London központján keresztül, amennyire a sötétségben lehetséges, amikor megszólalnak a szirénák. 45 perc mulva ujra az utcán tűzoltóautók tömkelegébe kerülök. Légitorpedó robbant 4- 500 méterre az óvóhelytől, ahol meghúzódtam. A bomba egy étterem forgóajtajában robbant és félő, hogy a vendégek nagyobb része elpusztult. A szomszéd szálloda halljában menekülő pincérek, sofőrök, liftboyok, levélhordók ujabb részleteket beszélnek. A pusztulás helyszínétől alig egy kődobásra benyitok egy bárba. Négy szabadságos katona billiárdozik, a bombák robaja és a sebesültek sikoltozása közben folytatták játékukat. Négy asztalnál söröznek. Két óra mulva autobuszon igyekszem a posta felé azon az utcán keresztül, ahol a borzalmas robbanás füstfelhői még elborítják az egész vidéket. Ez az első autobusz a katasztrófa óta és a sötétben bámészkodó tömeg hatalmas hurrával fogadja. A sarkon megparázslik a romhalmaz. Az utcai kolbászárust 8- 10 Cokney veszi körül, akik sétabotjukra tűzik a kolbász szeleteket és az izzó parázs felett forgatják…