Inonü, Refik, Saydam, Szaradzsoglu
A török köztársaság második elnöke, Izmet Inonü, sokszázados katonanemzetség sarja. Mint az uj honalapitó, Mustafa Kamel munkatársai mind egy szálig, ő is tengerparton született, Izmirben, a régebbi Szmirnában, ahonnan a mult század közepe óta a török szabadságmozgalmak, forradalmak, katonai lázadások elindultak. Inonü elnők, akinek most ünnepelték 36-ik születésnapját, már ifju korában a hadsereg legképzetebb tüzértisztjének számitott, pályáfutására európai fogalmak szerint kevés a példa: 30 éves korában már a 4. hadtest vezénylő-tábornoka.
Az első világháborut követő török függetlenségi harc első pillantásától Mustafa Kemal táborkarának főnöke, legmeghittebb barátja és a forradalmi csapatok 1921 őszén döntő győzelmének diadalmas hadvezére. Amikor Törökországban a családneveket bevezették, Mustafa Kemal leghűségesebb hivét, Izmét basát azzal tüntette ki, hogy a győzelem emlékére az ,,Inonű” nevet adományozta számára. Atatürk első kormányának Izmet Inonű a külügyminisztere, majd több mint egy évtizedig a kormány elnőke.
Atatürk halála után, 1938 november 11-én a nemzetgyülés egyhangulag a köztársaság elnőkévé választotta. Törökország második diktátora magas karcsu férfiu, hófehér hajjal, koromfeket bajusszal. Makulátlan és puritán életmodja, boldog és zavartalan családi élete közmondásos. Egyetlen szenvedélye a lovasport, ifju tüzértiszt korában részt vett német,svájci és holland katonai lovasversenyeken és dijugratásokon. A felesége, Madame Inonü, elragadó dáma, aki a török nevelés terén szerzett igen nagy érdemeket. Három gyermekük van, két fiú és egy leány. Az elnök legbensőbb bizalmasa és legbefolyásosabb tanácsadója, dr. Refik Savdam.
A török miniszterelnök öt évig a párisi, münchemi, brüsszeli, bécsi és budapesti klinikákat látogatta, hogy tovább képezze magát életpályáján. Az első világháboru utolsó éveiben már a török hadsereg egészségügyi főfelőgyelője. 1919-ben Mustafa Kemallal együtt indul Anatoliába, hogy a helyőrségek élére állva megdöntsék a régi oszmán birodalmat. Refik Saydam 1921-től 1938-ig Atatürk egészségügyi minisztere. Az ő reformtervei alapján szervezik át Törökországban közegészségügyeit. Közben a kórbonctan és a higiénia előadó professzora az orvosegyetemen. 1939 januárja óta miniszterelnök.
Egyszerű, földszintes házban lakik Ankara külvárosában, a kishivatalnokok negyedében. Két passziója van: az egyik a könyv (négyszobás lakóházának három szobája könyvtár) a másik a kávéfogyasztása, 30-60 csésze török kávét iszik naponta. A török miniszterelnök 60 éves, kissé elhizott, borotvált arcu kopasz, rengő vállu férfiu, rettenetes munkabirása és kérlelhetetlen szigorusága egyformán legendás Inonü kormányának ,,Benjámin”-ja Sükrű Szaradcsoglu, az 53éves külügyminiszter. Ő is a tengerpartról, Szmirnáról való, ahol mint számtantanár, majd a kereskedelmi iskola igazgatója kezdi pályafutását. A lőweni és genfi egyetemen politikai és közgazdasági tanulmányokat folytat.
A forradalom hirére Jénából tér vissza hazájába, ahol az első nemzetgyülésen szülőföldjének, Szmiriának a képviselője. Hamarosan kiemelkedik az uj emberek sokaságából: ő az uj parlament legjobb szónoka. Mustafa Kemal rábizza a közoktatásügyi reformok tüzön-vizen keresztül való végrehajtását, majd kultuszminiszterévé nevezi ki. Szaradcsogu elnöke annak a bizottságnak, amely kicseréli a török-görög népességet. Amerikába és Franciaországba már mint pénzügyminiszter utazik, visszatérése után a már nagybeteg Atatűrk utolsó kinevezési okmánya Szaradcsoga külügyminisztersége.
Ő ma a nemzetgyülés legnépszerübb politikusa, az uralkodó és a kormányzó-párt vezére. Mint a tengerparti törökök általában, magasnövésű, arcformája, megjelenése, magatartása teljesen nyugateurópai. Főpassziója a sakkjáték. Az ankarai külügyminisztériumban, a török főváros legfényüzőbb negyedében lakik.