A levegő „agarai”

A bombavetők legfélelmesebb légi ellenfelei a fürge és gyors vadászgépek. Kisebbek és könnyebbek a bombázóknál, ezért azután rendszerint sebességük is jóval nagyobb: megközelítheti az óránként 700 kilométert is. A mai sebességi világrekordot (óránként 755 km) egy német Messerschmitt-féle vadászrepülőgép tartja. Hanem ez még korántsem a sebességek netovábbja.

Olaszországban, a  guldonlai légi kísérleti intézetben már olyan repülőgépszárnyakkal kísérleteznek a „Regia Acronautica+ (Királyi Légihaderő) mérnökei, amelyekkel 1200-2400 kilométeres gyorsaságok érhetők el. Ha a mostani háború még sokáig tartana, úgy minden eddiginél szédítőbb sebességi verseny fejlődnék ki a hadviselő felek között. Mert a levegőben az győz, aki gyorsabb.

Azaz, hogy mégsem egészen! A gyorsaság egymagában még nem biztosítja az eredményt. Más képességek is kellenek hozzá; elsősorban a gép mozgékonysága és fordulékonysága. A légiharc sokszor a látványos akrobatarepüléseknél megszokott artistamutatványokkal jár, mert az ellenfelek hajmeresztő fordulókkal, hurokrepülésekkel, dugóhúzókkal, nyolcasokkal és egyéb figurákkal iparkodnak egymáshoz kedvező lőtávolba és lőhelyzetbe futni, vagy pedig a szorongatott helyzetbe került fél így igyekszik menekülni.

Az is fontos, hogy a gép gyorsan emelkedjék, hogy így könnyebben inalhasson el üldözői vagy a légvédelmi tüzérség elől. Hatezer méterig percenként 1000 métert szökik feljebb a gép, ezen felül azonban a levegő ritkasága miatt már meglassul az emelkedés. De még így is felküzdi magát a gép a sztratoszféra alsó határáig, 10-11.000 méterig.

A levegő agarainak legfontosabb feladata a harc, s ehhez képest fegyverzetük igen erős. A legtöbb vadászgép 6-8 gépfegyvert visz; minden egyes fegyver percenként 800-1000 lövést ad le. Van vadászgép, amely 12 géppuskával dolgozik s ezt a rettenetes golyózáport egyetlen célra tudja összpontosítani. Gépfegyvereken kívül 20-37 milliméteres gépágyúk is szórják a tüzet a vadászgép fedélzetéről.

Ezeket a gyors és fürge járóműveket rendszerint egymotoros és együléses kivitelben gyártják, hogy a több személy és a nagyobb mótorszám ne csökkentse mozgékonyságukat. A németek azonban mégis tudtak többszemélyes, tehát nagyobb teherbírású és többmótoros vadászgépeket szerkeszteni s ezzel hatalmasan fokozták a gépek harci erejét. Az ilyen különleges vadászgép neve romboló. Tűzereje hatványozottan nagyobb a vadászgépekénél. A mostani háborúban főként a Messerschmill-féle rombolók hallatnak magukról sokat.

Csapatszállítás a levegőben

Ismeretes, hogy a németek harci sikerüket legnagyobbrészt nagytömegű, villámgyors, légi csapatszállításaiknak köszönhetik, amelyekkel meglepetésszerűen, nagy kötelékeket raktak kiaz ellenség hátában. Néhány esztendővel ezelőtt még nem sokan hitték, hogy belátható időn belül az efféle hadművelet komoly szerephez juthat, bár az angolok és az oroszok már többször kísérleteztek vele. Sőt sz oroszok még a mostani háború előtt több ízben végeztek ejtőernyőkirakással kapcsolatos nagyszabású légi csapatszállítási gyakorlatokat. Sok száz embert szállítottak óriásrepülőgépeken az ellenséges vonal mögé s aztán az ejtőernyővel és fegyverekkel felszerelt gyalogosok egymásután kiugráltak a zúgva tovarohanó gépekből. Percek alatt földre értek, harci kötelékbe fejlődtek és megkezdték a tüzelést.

Persze az eféle művelethez elsősorban jól begyakorolt legénység szükséges. Az ernyőugrás művészetét külön kell elsajátítani és gyakorlat kell ahhoz is, hogy a földreért katona minél hamarább megszabadúljon ernyőjétől és társaihoz csatlakozva, készenlétbe helyezhesse magát. Másfelől viszont a földi védelemnek is be kell magát gyakorolnia, hogy lassan lebegve aláereszkedő célokat hatásosan küzdjön le. Hiszen az égből leszálló katonaság az arcvonalmögötti területen teljes zűrzavart és katasztrófát okozhat, ha nem tudják idejében megsemmisíteni.

Sok helyütt ezért külön gépfegyveres alakulatokat képeznek ki az ejtőernyősök elleni harcra. Ejtőernyőkön alábocsátott vagy lazán megtöltött léggömbökön fityegő, kitömött bábukra lövöldöznek a gépfegyverkezelók s így szerzik meg az ügyességet ennek az új légi veszedelemnek az elhárításához.

A légi háború már eddig is annyi váratlan meglepetéssel és fordulattal szolgált, s az emberi hősiesség és merészség olyan ragyogó példáit mutatta, hogy csak álmélkodva kérdezhetjük: mi következik itt még ezután?....