Az illetékes kormánytényezők bejelentették a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat beterjesztését.
A javaslat tartalmáról különböző kombinációk jelentek meg, azonban módunkban volt beavatott helyen informálódni az elvi szempontokról, amelyek a kormányt ebben a kérdésben irányítják és a készülő javaslat néhány konkrét, országos érdekű célkitűzéséről. Előre kell azonban bocsátanunk, hogy a javaslat e pillanatban még nincs végleges stádiumban.
– Az új mezőgazdasági törvényjavaslat elsősorban arra irányul – mondotta informátorunk –, hogy az ország mezőgazdasági termelési politikája átállíttassék a tömegfogyasztás, a milliós tömegek fokozottabb jólétének korszerű előmozdítása érdekében.
– A benyujtandó törvényjavaslat a többtermelés sokat vitatott, de most aktuálissá vált kérdését a tervszerű és irányított gazdálkodás európai méreteihez hasonlóan akarja megoldani. Az általános életstandard emelkedése, ami a szociális Európának lesz a vívmánya, csak termelési átlagainknak sürgős emelésével érhető el. Természetesen éghajlati viszonyaink mostohasága, szélsőséges és szeszélyes volta a törvényjavaslat által kívánt többtermeléssel szemben ellenható erőként működik. A javaslat a piaci viszonyok egészséges megváltozását célozza. A mezőgazdaság jövedelmezőségének emelését jó termény-árpolitikájával igyekszik fellendíteni, anélkül, hogy a fogyasztókra ezzel terheket róna, hiszen ezeknek is emelkedik a jövedelme az egyenlőbb és magasabb jövedelemelosztás folytán. A piaci viszonyok megrendszabályozása fontos kelléke a javaslatnak, mert a kereslet és kínálat állandó áringadozásai sokszor válságba döntötték a gazdát.
– A mezőgazdasági munkásfelesleg a többtermelés útján magától meg fog szűnni és nem maradnak kihasználatlanul olyan mértékben a magyar földmunkáskezek, mint ahogyan azelőtt történt. A munkabérproblémák rendezése és szigorú ellenőrzése elejét fogja venni a törvényes rendelkezések kijátszásának és hozzájárulnak a földművestársadalom sorsának a megjavításához.
– A telkesítések – és pedig a futóhomok megkötése, a vizenyős területek kiszárítása, megjavítása, a csapadékszegény Alföld öntözése, a tőzegterületek rétté és szántófölddé alakítása és a szikes talajok feltörése gerincét fogják alkotni az új mezőgazdasági törvénynek. A minőségre és mennyiségre termelő gazdák jutalomban részesülnek és ezáltal nemes verseny fog keletkezni közöttük.
– A gazdasági kultúra emelésével kapcsolatban még most nem tudjuk pontosan, hogy ez a javaslat, vagy pedig vele szerves összefüggésben a gazdasági szakoktatás és népművelés terjesztésének törvénye fogja-e megoldani. Erre már csak azért is szükség lesz, meg a többtermelés fortélyainak az elsajátítása és a minőségi irány érvényre juttatása csakis szakoktatással lesz keresztülvihető.
– De minden javaslat és törvény megvalósítása pénzkérdés. E javaslatnak is célja a mezőgazdaság részére hosszúlejáratú kölcsönöket biztosítani, mert többet, jobbat termelni és még exportálni is, csak több tőkebefektetéssel tudunk. Itt vigyázni kell, nehogy az eladósodás veszélye újból fennforogjon.
– Az istállótrágya megfelelő mennyisége, ami az állattartáson keresztül a jó takarmánypolitikától függ, szintén befolyásolhatja a termelés produktivitását és ezért a takarmányterületeket szintén érinteni fogják bizonyos intézkedések. Ezáltal az állattenyésztésünk, valamint az állatkivitelünk fejlődni fog, mert az olcsó takarmány megfelelő mennyiségéről gondoskodás fog történni. Azokon a területeken, amelyek a kapás ipari és kereskedelmi növények termesztésére alkalmasak, ezeket fogják termelni, mert ez emeli a mezőgazdaság jövedelmét és több munkáskezet foglalkoztat. Itt a lóhere, lucerna, tavaszi bükköny, szöszös bükköny, napraforgó, olajlen és ricinus termesztésére gondolunk. E három utóbbinak Magyarországon a vetésterülete jelenleg 120.000 katasztrális hold és most valószínűleg 200.000 hold fölé fogják emelni.