50 m : 6 mp – 100 m : 10.9 mp – 200 m : 22.0 mp.
A sportemberek mindenkor aggódva lesik a háborús halálozási híreket. Különösen az atlétákat sújtja a végzet. Rövid idő alatt elesett a lengyel Kusocinski, a Los Angeles-i 10.000-es győző, Noji, a kiváló 5000-es, a finn Lehtinen, a Los Angeles-i 5000-es hős és Höckert, a berlini olimpia távfutó bajnoka.
Távol keleten a Pesten is járt gyorsfutó Suzuki áldozta fel ifjú életét hazájáért, a nagy nyugati csatákban pedig legutóbb a tavalyi német magasugró bajnok, Günther Gehmert (197 cm), majd legutóbb a 400-as gátat 52.5-re futó Glaw halt hősi halált.
Harbig Rudolf is bevonult, rövid harctéri szolgálat után azonban olyan beosztást kapott, hogy edzéseit folytathatta. Idei első versenyén, 1000 méteren 2:28.4-et futott. Ezután pár hétig nem hallatott magáról, majd 400-ra szállt be és mindjárt első rövidebb versenyén 48:3-at szaladt, fél órával később pedig 11-gyel 100-on is győzött.
Most aztán merész dologra szánta el magát. Részt vett egy sprint triatlonban, amelyben jó képességű tényleges gyorsfutókat győzött le, megnyervén mindhárom futamot: 50 méteren 6 mp-cel, 100-on 10.9-cel a végül 200-on kerek 22.0 mp-es idővel.
Harbig tehát gyorsabb, mint valaha. Különösen az 50 méteres síkfutásban elért 6 mp-es ideje kiváló. Ezt az időt bizony a legjobb magyar „hivatásos” gyorsfutók sem tudják elérni. Harbig robbanékonysága tavaly óta sokat fejlődött. Ilyen gyors még nem volt, csupán néhány nagy versenyben kell részt vennie s megdől 46.1-es 400-as és 1:46.6-os 800-as világrekordja.