Olasz lapok Magyarország és Bulgária Romániával szemben támasztott követeléseiről

Róma, junius 28.
(Magyar Távirati Iroda.) Az olasz sajtó figyelmét a nyugateurópai események mellett a délkeleteurópai események sem kerülik el.

Az Avenire vezércikkében a következőket írja: Magyarország és Bulgária minden türelmetlenség nélkül és a győzelmes tengelyhatalmakba vetett tökéletes bizalommal várja a békeszerződések revizióját. Ezek a szerződések is ahhoz a gordiusi csomóhoz tartoznak, amelynek góca a versaillesi szerződés volt.

A Giornale d'Italia szófia jelentésében azt írja, hogy Bulgáriában egyre erősödik a mozgalom a neuillyi békeszerződés reviziója érdekében.  Miután a versaillesi bálvány leomlott, az uj Európa erői mozgásba jöttek. Egy magasrangu bolgár személyiség már a háboru elején kijelentette a Giornale d'Italia tudósítója előtt, hogy Bulgária repesve várja az alkalmat, amikor megoldhatja még fennálló problémáit. Bulgáriában most akármennyire kitörő is a lelkesedés, senki sem veszti el a fejét és a sajtó is nagy mérsékletről és felelősségérzetről tesz tanulságot.

Genf, junius 22.
(Magyar Távirati Iroda.) A Basler Nachrichten római magántudósítást közül, amely szerint a Balkán-államokban ezidőszerint nagy politikai élénkség uralkodik. Ennek oka Franciaország veresége.

Ez az esemény a Messagero szerint feltámasztotta a Balkánon mindazokat a lappangó kérdéseket, amelyeket eddig a délkeleteurópai napipolitika hamuja alatt szunnyadtak. Ez természetesen elsősorban azokra az ismert követelésekre vonatkozik, amelyeket Magyarország és Bulgária főképpen Romániával szemben támaszt. A tengelyhatalma – jelzik itt – az uj Európa megalkotásánál természetesen nem fogják figyelmen kivűl hagyni Magyarország és Bulgária igazságos követeléseit, ezidőszerint azonban egész figyelmüket érthető módon a Franciaországgal folytatott fegyverszüneti tárgyalások és az Angliával szemben folytatott harc küszöbönálló szigoritása köti le. A megoldatlan dunai és Balkán-kérdések napirendre tüzésére ezidőszerint még nem érkezett el a helyes pillanat és sem Róma, sem Berlin a jelen pillanatban nem bátorítanak a Balán status quo megváltozására, bármely oldalról jönne is ez. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Rómában érdektelenek volnának a Balkán eseményeiben.

Az itteni lapok különösen két Balkán-kérdéssel kapcsolatosan mutatnak rendkivüli nagy érdeklődést.
Ezek:
1 A szovjetorosz csapatok összpontosítása a besszarábiai és galiciai határon és általában a szovjetorosz -román viszony.

2. Törökország magatartása, amint Franciaország veresége után alakult, illetve alakulni fog. Hozzáfűzik, hogy egyáltalában nem tartják lehetetlennek, hogy Törökország felmondja az angol-francia-török segélynyujtási szerződést, utalással arra, hogy a három szerződő fél egyik nem együttható tényező többé.

A Courrier de Geneve ,,Meg kell érinteni Magyarországot” címmel vezető helyen közli budapesti tudosítójának cikkét. A cikk ismerteti a megalázásokat, amelynek a magyar békeküldöttséget közte Apponyi Albert grófot, a küldöttség vezetőjét, Teleki Pál grófot, a mai miniszterelnököt és Csáky István grófot, a mai külügyminisztert husz esztendővel ezelőtt kitették. A tudósító felsorolja azokat a békefeltételeket, amelyeket öngyilkosságra való elitéléssel voltak egyenlőek. Ezek után érthető, ha egész Magyarország a trianoni szégyenbéke végét örömmel üdvözli. A cikk továbbá kifejezi azt a reményt, hogy az uj európai béke Magyarországnak visszajuttatja azokat a területeket és népeket, amelyeket visszakövetel.