A motorosítás nemcsak a közlekedésbe vonul be: az európai metropolisok köztisztasági szolgálatát is gépesítettek, csak Budapesten maradt meg egyelőre a lófogat. Erről és a többi aktuális problémáról kértünk tájékoztatást Balló Alfrédtól, a főváros Köztisztasági Hivatalának tapasztalt igazgatójától.

– A legközelebbi célkitűzéseket – mondta - egy szóban foglalhatom össze: motorosítás! Ha nem is haladhatunk előre olyan tempóban, mint a németek, figyelembe kell vennünk, hogy lóüzemünkkel ma már egyedül állunk Európa nagy városai között. Viszont a lovas teherkocsi még mindig olcsóbb, mint az autó, üzemanyaga belföldi és ezért olyan irányú javaslatot lettem a polgármester úrnak, hogy a lóüzemet tartsuk fenn a háziszemét fuvarozásánál, a többi üzemágat pedig motorosítsuk. Utcaseprők továbbra is leszek, csak jóval kisebb számban. A motorosított gépseprők éjjel végeznék el az egész utcafelület gyors és alapos felsöprését, ami ma csak néhány főútvonalon történik gépi erővel. A lovas locsolókocsikat teljesen ki akarjuk küszöbölni.

– Motorizálni akarjuk a hóeke-szolgálatot is. Az elmúlt tél tapasztalatai alapján olyan motoros hóeke-parkot kell beszerezni, amely magas hóban és hegyi utakon is használható. A hernyótalpú motorokra szerelt hóekék egy méter magas hóval is megbirkóznak, míg a mostani lovas hóekék legfeljebb 30 centiméteres havat tudnak eltakarítani. Nagy baj, hogy a Várban nincs főgyűjtő csatorna, amelybe bedobhatnánk az összegyűjtött havat, idén a hó elfuvarozása több mint félmillió pengőbe került. E célra szolgáló aknákkal kellene ezt valahogy megoldani.

– A személyzetünk erős terhelés idején kevésnek bizonyul. Javasoltuk a polgármester úrnak, hogy a fővárosi intézményeknél nélkülözhető személyzetet vonjuk be a felügyelői munkába. Ősszel kioktatnánk őket és ha szükséges, ellátják a csoportok vezetését, ellenőrzését. Hiszen télen 15.000 emberrel dolgoztunk, három turnusban!

– A szemétlerakodás problémáját is meg kell oldani, mert a pestszentlőrinci gyűjtőtelepet nem lehet sokáig fenntartani. Bárhova helyeznénk át, ugyanazok a panaszok hangoznának el. A modern technika az égetést alkalmazza. Volt is ajánlatunk egy svájci cégtől, amely saját költségén akart szemét-égetőt építeni s üzemben tartani. A főváros minden mázsa szemét után fizetett volna valamilyen egységárat, a vállalkozó pedig a szemét elégetéséből elektromos áramot termelt volna, ezt is a főváros vette volna meg. Az ajánlat igen érdekes volt, de a háborús bonyodalmak következtében megakadt tárgyalás.

– De ilyen technikai megoldás mellett is megmarad a szemét 50 százaléka, az anyagok, amelyek nem égtek el. Ezt a salakot szintén el kell fuvarozni, de feltöltésre is lehet használni. A vállalkozó különben csak a szemét egyharmadát égette volna el: a telepet a budai oldalra tervezzük. A többi szemetet a főváros tapasztalatok alapján saját maga építette szemétégetőben semmisítette volna meg.

Készülünk a mai háziszemétgyűjtés modernizálására is. Ez a jövőben úgy lesz, mint most a Kossuth Lajos-utcában, ahol minden háznak van már szabadalmazott szemétgyűjtőtartánya. Természetesen ehhez is pénz kellene, mert az egész városra 5 millió pengőbe kerülne a beszerzése. A szemétégető építési költsége, ha a főváros végezné, 12 millió pengő lenne.

Mezőgazdasági célra csak kisebb városok szemetét lehet felhasználni. Az ártalmas anyagokat – üvegcserepek, fémek – csak kézierővel lehet kiválogatni. Ezt megcsinálhatja Salzburg, de elképzelhetetlen Budapesten.

– Gépesítésünk igen jelentős eredménye volt 18 locsolóautó beszerzése, ez 60 lóüzemű locsolókocsit fog pótolni.