A szeszélyesen változó viszonyok új helyzet elé állították a magyar állatexportot is. Munkatársunk illetékes helyen figyelemreméltó információt kapott a lebonyolítás mai formájára vonatkozóan.

– Nagy exportpiacaink egykezes vevőivel szemben – mondotta informátorunk – egykezes eladási szervet kellett életre hívnunk, mert elképzelhetetlen, hogy az egy vevőnél száz és száz eladó versenyfutása tegye bizonytalanná az üzleti kapcsolatot. Így jött létre a Magyar Állat és Állati Termékek Értékesítő Szövetkezete, a MÁSz. A Szövetkezet alapítása a Hangya és a Mezőgazdák asszisztálásával történt, a Külkereskedelmi Hivatal égisze alatt. A MÁSz feladata az állatexportnak kizárólag bizományi alapon való lebonyolítása. A kontingenseket mi juttatjuk a gazdáknak. A MÁSz lebonyolítja ezeknek a kontingenseknek a leszállítását. Gondoskodunk arról, hogy az exportban jobban értékesülő kontingenseket kizárólag gazdáknak juttassuk, ez így történik mind a marha-, mind a sertéskivitel terén. Ami állat ezenfelül megmarad a gazda kezén, a belföldi piacon, ehhez képest valamivel alacsonyabb áron kerül értékesítésre.

Hangsúlyozta informátorunk, hogy a MÁSz önmagának semmiféle hasznot nem számíthat fel. Az anyagi konstrukció e szempontból a következő:
– Az alapító szövetkezetek, amelyek tőkét fektettek be a MÁSz-ba és amelyeket ezzel kapcsolatban különböző költségek terhelnek, megkapják a maguk jutalékát. A jutalékösszeget mindig a Külkereskedelmi Hivatal állapítja meg. A jutalékot a MÁSz fizeti ki, amelynek a rezsije tisztviselők fizetése stb. ezzel elintézettnek tekinthető. Ami ezenfelül mutatkozik az egy-egy időpontban elérhető áraknál, afölött az Országos Állatértékesítő Bizottság és a Külkereskedelmi Hivatal egyöntetűen intézkedik, mégpedig olyan gazdasági célok előmozdítására, amelyek elsősorban a gazdatársadalom javára szolgálnak. Mi nem várhatjuk a kisgazdától azt, hogy a sokféle blankettát kitöltse és a lebonyolítás sok gondját magára vegye. A gyakorlatban tehát úgy alakul a helyzet, hogy a MÁSz összegyűjti a gazdák nevére kiadott kontingenseket és mint saját tételét bonyolítja le a kivitelt, de őrködik afelett, hogy a gazda megkapja az általunk mindig közölt hivatalos árat. Ha a gazda szövetkezetet vagy kereskedőt iktatott közbe, azok mindig ezt a hivatalos árat kötelesek megfizetni.

– A külföldi ár az Országos Állatértékesítő Bizottság és a Külkereskedelmi Hivatal revíziós osztályának a közreműködésével, a földművelésügyi minisztérium végső döntésével kerül megállapításra.

– Az agrárértékesítés egész frontján az a tendenciánk, hogy a termelőknek minél jobb árat tudjunk biztosítani. Különösen fontos ez ma, amikor a termelés rentabilitásának biztosítása egyben a termelés folyamatosságát is jelenti. Álláspontunk, hogy a kereskedő kapja meg a maga tisztességes hasznát, de azon túl lehetetlenné teszünk minden spekulációs nyereséget; ami a jobb értékesítésből adódik, azt estleg pótlólag, de feltétlenül a termelőnek kell megkapnia. Azt a szervet, kereskedőt, stb., amely a gazdával szemben illegitim nyereséget igyekszik elérni, szankciókkal sújtjuk, ha súlyosabb az ügy, kizárjuk az exportból.

Kárpátalja állatgazdaságát illetően informátorunk a következőket mondotta:
– A szarvasmarha feleslegek levezetésére eszközölt marha-intervenció igen jól bevált. Az intervenció során komoly mennyiséget, közel tízezer állatot vettünk fel. Ezzel az ottani marha-árakat sikerült tartani. Az akciót mindaddig folytatjuk, amíg a marha-árak kellőképpen kiegyensúlyozódnak.

A minőségi termelés emeléséről a következő információt kaptuk:
– Az olasz és német export ma is a minőségi vonalon megy; csak azokat az állatokat engedjük ki, amelyek megfelelnek az előírt feltételeknek és a tárgyilagos ellenőrzés mellett felülbélyegezhetőnek bizonyulnak.

A kisgazdáknál örvendetesen fejlődik a minőségi termelés.
Ujabban mind több kisgazdát sorolunk be az elismert minőségi tenyésztők közé. Következetesen keresztülvitt minőségi exportszabályaink az egész ország minőségi termelésére kihatnak és meggyőződésem, hogy ezek az egész magyar gazdaság javára szolgálnak; főképp olyan formában, hogy a minőségi árut termelő kisgazdákat sikerül az ezért járó magasabb értékesítési árban részesíteni.