Elméleti szempontból, foglalkozni kell még azzal a kérdéssel is, hogy tulajdonképen milyen módon tudja, az etilén az egyes gyümölcsfélék érését előidéző, illetőleg bizonyos esetekben gyorsító hatását megindítani. Az éréskor lejátszódó, már említett bonyolult folyamatok nagyobbrészt bizonyos enzimek hatásaiként jönnek létre. Igen valószínűnek látszik az irodalmi adatok által is részben igazolt feltevés, miszerint az etilén érlelést gyorsító hatása, vagy éppen hatástalansága összefüggésben van az egyes enzimek tevékenységével, szaporodásukkal, illetőleg csökkenésükkel.
Az orosz Ivanov, Prokosen M. és Gabunija S. ilyen irányban végzett vizsgálatai azt mutatják, hogy pl. a Diospyros Kaki, ez a Japánban termelt gyümölcs etilén gázosításra összetételében lényegesen nem változik ugyan, de az gyorsan levesesedik, ami a cserzőanyag eltűnésére, illetőleg a kataláz- és peroxidáztartalom növekedésére vezethető vissza; az uborkában pedig a peroxidáz- és szaccharáz-tartalom megnövekedésével teljes összefüggésben a lélekzés kb. négy és félszeresre növekszik 8 nap alatt, majdnem felére csökken a cukortartalom és szétbontódik a klorofill. Ez az enzimváltozás azonban csak egyik tünete a gázosításnak, maga az egész folyamat részleteiben eddig még nincs tisztázva.
Összefoglalva az eredményeket, megállapíthatjuk, hogy az etilén gázosítás jelenleg, amennyiben az gazdaságos, csak a féléretlen, egészséges gyümölcs, vagy zöldségek hosszabb raktározás mellőzésével végrehajtott érleléséhez használható abban az esetben, ha az időjárási viszonyok nem engednék a természetes teljes megérést.
Az érés meggyorsítása nem sikerült ugyan, de magát az érést az időjárás változásaitól és más külső körülményektől teljesen függetlenül sikerült megindítani, illetőleg befejezni, vagyis a gáznak kétségtelenül van érlelő hatása, de az csak bizonyos esetekben alkalmazható. Az érés meggyorsítása is sikerülhet, ha össze tudjuk kapcsolni a természetes műérleléssel azáltal, hogy a termést az anyanövénytől el nem távolítva tartjuk etilén gázt tartalmazó légkörben, ami pl. egyáltalán nem kivihetetlen, ha melegházakról vagy melegágyakról van szó.
Tóth Jenő