Szilveszter hajnalán, hirtelen keletkezett szívroham megölte a 79 éves Róna Józsefet, a legnagyobb magyar szobrászművészek egyikét.

Az ujévet mély gyásszal kezdi nemcsak Róna József családja, de az egész művészvilág is. Köztiszteletben álló és népszerű, istenáldotta tehetségű művész volt Róna, aki külföldön is sok nagy sikert szerzett a magyar szobrászművészetnek. Lovasberényben született 1861-ben. Bécsben végezte tanulmányait, majd – 24éves korában – Berlinben egy szobrászati nagydíjat nyert. Ösztöndijjal utazott Rómába, ahol a rinascimento nagy szobrászainak műveit tanulmányozta. Ezután Budapesten telepedett le, de később is résztvett több külföldi kiállításon.

Antwerpenben, majd Párisban jelentős művészeti kitüntetéseket kapott, Budapesten pedig már fiatalon elnyerte a Rökk Szilárd-díjat. Fiatalkorától egészen késő agg koráig a konzervatív szobrászati iskola híve volt. Legtöbb nagy műve a magyar nemzet nagyjainak hősi, gyakran monumentális megörökítése. Ő mintázta igen sok magyar város Kossuth- szobrát, több fővárosi szobrot, amelyek közül a legkiválóbb- a magyar fővárosnak is egyuttal legszebb emlékműve Savoyai Jenő lovasszobra amely a budai várkertben áll.

Az agg művész életének utolsó napjáig dolgozott, noha már évek óta tüdőtágulás kinozta. Nemrég leplezték le Lovasberényben utolsó nyilvánosság elé került hősi emléket. Mint művésznek és mint embernek egyaránt megtisztelő megbecsülésben volt része. Kitüntetéseket kapott már Ferenc József idejében is, a kormányzó pedig már régebben kormányfőtanácsossá nevezte ki.

Felesége, fia és három leánya gyászolja a magyar képzőművészet nagy halottját. Róna József temetése szerdán délelőtt 11 órakor lesz a rákoskereszturi temetőben, ahol a Pesti Izraelita Hitközség és a Szentegylet által adományozott díszsírhelyen hantolják el és a felekezet nevében Stern Samu hitközségi elnök bucsuztatja.