Irta: Dr Weninger Antal orvos, v. egyetemi klinikai tanársegéd

Igy nevezte el Jendrassik az orvostudomány számára oly nagyjelentőségű röntgenlámpát. Röntgensugarat úgy állíthatunk elő, ha gondoskodunk elektronokról s azokat bizonyos berendezés segítségével megütköztetjük anyagi részekkel. Ezt az egész műveletet a röntgenlámpa (helyesebben röntgencső) segítségével végezzük el.

A röntgenlámpa ősi alakja igen egyszerű volt: légritkított, zárt üvegedény, amelybe két fémdarabot forrasztottak az áram vezetésére. A mai röntgencsövek már sokkal bonyolultabb szerkezetűek s a röntgensugarat sokkal kiadósabb, gazdaságosabb módon gerjesztik. Csaknem tökéletesen légüres, hosszú üveghengerek, amelyeknek egyik végén, a katódon, fémizzítás révén elektrónokat fejlesztünk.

Az így keletkező elektrónok milliárdjai szúnyograj módjára nyüzsögnek a katód körül. Ha most igen magasfeszültségű áramot (100.000 voltokról van itt szó) bocsátunk a csőre, az elektrónraj óriási sebességgel zúdul az üveghenger másik pólusára, az anódra s mindaddig bombázza azt, amíg a magasfeszültségű áram tart.

E bombázás eredménye a nagy áthatolóképességű, indiszkrét röntgensugár, amelyet különböző szabályozó részberendezésekkel tetszés szerint adagolhatunk akár gyógyítás, akár a test belsejének átkutatása céljából. Nem érdektelen megemlíteni, hogy 200.000 voltos feszültség mellett a bombazáport szolgáltató elektrónok sebessége másodpercenként 220.000 kilométer.

Ha egy mákszem, amely az elektrónhoz viszonyítva óriási tömeg, ekkora sebességgel száguldhatna, akkor akadályba ütközve annyi hőt fejlesztene, amennyi 75.000 tonna jég megolvasztásához lenne elegendő. Magában a röntgencsőben is az elektrónok ütközésének energiája legnagyobbrészt hővé alakul s csak kb. 2 százalékából lesz röntgensugár. Ezért a röntgencső nem túlságosan gazdaságos berendezés.

A legújabb híradások alapján tudjuk, hogy már millió voltnyi feszültség mellett dolgozó, hatalmú teljesítményű röntgenberendezések léteznek. Persze nem szabad úgy képzelni a dolgot, hogy a technikai fokozás egyben biológiai hatást is arányosan növeli. Amit ma a technika csiszolásától várunk, az inkább az üzemi kényelem és biztonság növelése, valamint a besugárzási idő lehető lerövidítése, megfelelő magas intenzitású sugártömeget szolgáltató csövek gyártása útján.