Szent-Györgyi professzor a finneknek ajánlotta fel Nobel-érmét. Szent-Györgyi Albert professzor tudvalevőleg 1937-ben kapta meg a Nobel-díjat. Minden díjnyertes a nagyösszegű pénzjutalmon kívül egyharmad kiló súlyú aranyérmet ls kap az alapítványtól. A magyar Nobel-díjas-szegedi professzor most ezt az aranyérmet a budapesti finn követség útján felajánlotta a finneknek. (Balassa és Rónai felv.)

Előzmények 1937 decemberéből

Szent-Györgyi Albert, a világhírű magyar professzor, a szegedi egyetem tanára a stockholmi zenecsarnokban lezajlott ünnepségen Gusztáv svéd király kezéből átvette az orvosi Nobel-díjat. Az agg király gratulált a nagy tudósnak, mielőtt átadta volna a páratlanul értékes díjat.

Beszélgetés Szent-Györgyi Albert professzorral, svédországi visszatérése után

Svédországi diadalmas útja után hazaérkezett Szent-Györgyi Albert professzor. A Nobel-díjas magyar tudós néhány napot a Balaton mellett töltött, ahol vitorlás szánkázással szórakozott, majd a budapesti ünnepeltetéseket elkerülve, a legnagyobb titokban hazautazott Szegedre.

A szegedi gyors étkezőkocsijában beszélgettünk. Szent-Györgyi Albertról el lehet mondani, hogy nemcsak a világ legkitűnőbb tudósa, de a legnagyszerűbb intervjú-alany is.

- Hogy történik a Nobel-díj összegének átadása?
- Amikor a király a Nobel-ünnepségen átnyújtja a diplomát, annak aranypecsétjében egy bon van 160.000 pengőről. Azért nem adnak csekket, mert utána bál van és az embernek mégsem kellemes ennyi pénzzel táncolni menni. Másnap azonban jelentkezik az ember a Nobel-alapítványnál és ott megkapja a csekket.

- És mikor váltható be?
- Az a Nemzeti Banktól függ.
- Mi a titka professzor úr annak, hogy a tudományt a sporttal, a tánccal, szóval a szórakozással ilyen remekül össze tudja egyeztetni? Tudóst nem így képzel el az ember!

- Visszakérdezem. Tudós csak pléharcú ember lehet? Tudóst csak laboratóriumban, műszerei között lehet elképzelni? Én a tudóst kicsit művésznek is érzem, akinek mindenhez köze van. Én azon csodálkozom, hogy ezt a kérdést egyáltalában felteszi. Hogyan, hát egy tudós ne szórakozzék, ne sportoljon és ne táncoljon? Miért?

- Nagy konsternációt váltott ki professzor úr világszerte az a megjegyzése, amelyet Svédországban is megismételt, hogy az emberek jók. Változatlanul fenntartja?

- Természetesen. Az egyes ember jó. Az egyes ember nem akar háborút, nem akar ölni, békében szeretne élni. Csak a nemzetközi helyzet által megteremtett politikai struktúrák okozzák azt, hogy az egyes ember akarata nem tud érvényesülni.

Faragó László Pál