Olvashattuk az újságokban, hogy egyes külföldi országok területén szappant pótló anyagok kerültek forgalomba. Ez a hír tulajdonkeppen természetes, hiszen a szappan előállításához olyan alkotórészeket is használnak, amelyekre a hadviselő államoknak más vonatkozósokban is szükségük van.
Nem először és nem is utoljára kerül a szappan az érdeklődés középpontjába. Hiszen a szappannak már ezeresztendős a története…. Igaz, hogy a régi szappan sokban különbözött a maitól. Plinius például beszámol valamilyen szappanról, amely a hajat vörösre festette, be mint tisztálkodásra használt anyagot is vagy 2500 év előttről említik már a szappant: a perzsáknál fordult ez állítólag elő, igaz, hogy csak kismennyiségben, mert főszerepe ott is a haj festése volt.
Nagy tömegben Nagy Károly alatt állították először elő és kereken ezerszáz év előtt Németországban már megalakult a szappanfőzők első „ipartestülete”. Azt persze nem tudjuk, hogy a derék iparosok milyen receptet használtak, csak annyit jegyeztek fel, hogy ezek az ezeresztendős szappanok angol mintára készültek. Ebből viszont arra következtethetünk, hogy ugyancsak veszedelmesen hasonlítottak valamilyen illatosított, kozmetikai célú kenőcshöz és csak sokkal később, a 17. században váltak általánosan használt tisztítószerré.
Később Liebig szabadalmaztatott egy szappanfőző-eljárást, amely azután a múlt század közepe táján tömegcikké tette a szappant. A kétezerötszázéves történelem így zsugorodik össze - mindössze kilencven évre ...
A tisztálkodásra használt anyagok és általában a tisztálkodás története is nagyon érdekes tudomány, mert nem egyszer a népek kultúrájának fokát és mélységét mindennél megbízhatóbban megvilágítja, így Max de Marande évekkel ezelőtt igen tanulságos, sőt mulatságos munkát írt a mosakodás múltjáról és jelenéről. Kifejtette, hogy sok szempontból a mai élet piszkosabb, mint a régi volt. Hiszen például az ókorban tógákat es tunikákat hordtuk és ha ezek bepiszkolódtak, kimosták. A mondák bőségesen feljegyezték, hogy még a fáraók leányai sem riadtak vissza a mosónői foglalkozástól és a patakok vizében szorgalmasan dörzsölték a szennyes ruhákat...
De a tisztaság kultusza más területen is megnyilvánult. Az alexandriai fürdőket „legfelsőbb parancsra” hónapokon keresztül a Ptolemaiosok híres könyveivel fűtötték - alighanem abból a tételből kiindulva, hogy a könyvek beszennyezhetik a lelket, fűtőanyagként felhasználva azonban a testet feltétlenül tisztítják...
Ugyancsak ez a francia ,,szappanbúvár” mondja el, hogy a keleti fürdőkultúra a keresztes hadjáratokban résztvett katonák révén érkezett el nyugatra, valamint azt, hogy volt idő, a 18. században, amikor az előkelő hölgyek kádban fogadták vendégeiket. Ezek a kádak azonban csipkével díszített fafedővel voltak beborítva, emelvényen álltak, baldachin borult föléjük és a bennük fürdő alaknak csak feje volt látható.
A tisztálkodás problémája régóta foglalkoztatja az embereket. Elméletileg és gyakorlatilag egyaránt. Az előbbihez tartozik például Róbert de Blois francia író „Chastiment des Dames” c. könyve, amelyben fontos útbaigazításokat ad a fiatal lányoknak és asszonyoknak. Hölgyeim - mondja könyvének egyik helyén -, ha azt akarják, hogy jó hírük legyen a társaságban, akkor sohase töröljék az orrukat az asztalterítőbe...
A gyakorlati kozmetika történetéből pedig egy Napoleon-korabeli adatot idézünk. Eszerint Tallien asszony, akinek szalónja abban az időben igen fontos szerepet töltött be, sohasem mulasztotta el, hogy eper- vagy ribizlilében alaposan meg ne fürödjék...
A szenvedélyes tisztálkodási hajlam természetesen az újkorban is megtalálható, de már célszerűbb és értelmesebb formában. Erre igen nagy szükség is van, mert a tisztaság eléréséhez kemény ellenségeket kell legyőznünk. A porosz meteorológiai intézet megbízásából Kähler professzor negyedszázaddal ezelőtt különböző méréseket végzett a levegő portartalmára vonatkozólag.
A mérések eredményeképpen kimutatta, hogy például Potsdamban, a megfigyelő állomás tornyának magasságában, a levegő köbcentiméterenként átlagban nem kevesebb mint 23.200 porszemecskét tartalmazott. Mivel pedig a potsdami állomás meglehetősen pormentes vidéken fekszik, elképzelhető, hogy valamelyik nagyváros középpontjában hányszor ennyi porszem volna felfedezhető. Kähler szerint a porszemek száma egy ötször öt méteres, négy méter magas szobában - két és fél billióra tehető...
Ugy látszik tehát, nem sok eredménnyel járt annak az egyesületnek a működése, amely még a nyolcvanas évek elején alakult Kölnben talaj és levegő tisztántartására”. Hasonlóan érdekes eredményt mutat egyébként egy másirányú statisztika is. Ezt Christian svájci tudós állította össze még a világháború előtt. Christian különböző, már használt ruhadarabokat benzinnel kitisztított és azután megállapította, hogy a tisztogatás következtében mennyivel váltak könnyebbekké.
Amíg a frissen mosott fehérneműnél a súlyveszteség 0.08 százalék volt, egyszeri használat után ez 0.16-ra, hatszori használat után 0.68-ra emelkedett. Olyan ruhadaraboknál pedig, amelyeket nem mosnak úgy, mint a fehérneműt, ez a súlykülönbség 2.37 százaléktól emelkedőén jelentkezett és például egy selyemsálnál elérte a 7.71 százalékot. Amiből persze az következik, hogy ennyi piszkot tartott a nyakán a szóban lévő selyemsál viselője...
Az utolsó évek során világszerte emelkedett a tisztaság kultusza. Mindenütt ráébrednek a rendszeres tisztálkodás egészségügyi fontosságára, ha még nem is tartunk ott, ahol a tisztaság terén első helyen álló Amerika. Az amerikai Vöröskereszt tizenöt évvel ezelőtt Magyarországra küldte „nurse director”-át, a gondozónők vezetőjét, Mis* Schaub-ot, aki Budapesten érdekes adatokat mondott el a vezetése alatt álló intézmény munkájáról.
Elmondta, hogy az amerikai csecsemő- és gyermekvédelem egyik legfontosabb alaptétele a tisztaság kultuszának elterjesztése. Az iskolákban vöröskeresztes nurse-ök működnek és ellenőrzik a gyermekek szemét, orrát, fülét, nyakát, haját és körmeit. Miss Schaub egymaga évenként többször csaknem kétszáz iskolában tart ellenőrző vizsgálatot, de ezt a felelősségteljes munkát megkönnyíti az a nagyon irigylésreméltó körülmény, hogy egy-egy amerikai iskolában mindössze 3-500 gyermek jár és egy-egy osztályra 8-25 gyermek jut. - Ha az autóm tülkét meghallják, - mondta Misa Schaub, - már rohannak mosakodni a kis yankee-k...
Európa természetesen még nem tarthat ott a tisztaság kultuszában, ahol Amerika. De hogy évről-évre itt is javul a helyzet, azt mindenki megállapítja. Ami pedig a magyar viszonyokat illeti: a falu egészségügyének megjavítása terén a Zöldkeresztes akció alig pár év alatt korszakalkotó eredményeket ért el: behozta hosszu évtizedek nemtörődömségének mulasztásait és ellensúlyozta a mulasztások következtében előállható súlyos következményeket.
Kemény István dr
