Közlekedési és világitási üzemek városi kezelésben

Budapesten és Párisban egyidőben sok fejtörés okoz a két városi tanácsnak, hogy miként lehetne azon jövedelmező vállalatokat városi kezelésbe átvenni, melyeknek monopoliuma a várossal kötött szerződések lejárta után megszűnik. 

Budapesten ezidőszerint a légszeszgyárak megváltása aktuális, miután a légszesztársulat kötött szerződés 1910-ben lejár.
Az ügy azért égető már most, mert egyrészt a város részéről megejtendő becslések vesznek huzamosabb időt igénybe, másrészt a tárgyalásokat már ezeknek esetleges meghiusulása esetén módjában legyen Budapest székesfővárosnak, a közvilágítás ellátására szükséges világítási telepet oly időben elkészíteni, hogy a város világítása 1911.év január 1-én házilagos kezelésben akadály nélkül megkezdhető legyen.

Az ügy t. i. ugy áll, hogy amennyiben a város és a légszesztársulat között egyezmény létre nem jönne, ugy az utczák és terek világítása a gáztársulatnak adott monopolium 1910. év deczember végével megszünik a város tehát kénytelen lenne e célra legalább két gáztelepet létesíteni s. p. egyet a Duna bal, egyet jobb partján, míg a magánfogyasztókkal szemben a város és társulat között szabad verseny folyna. 

Sokat vitatkoztak már a fölött, hogy vajon helyes elv e az, hogy a városok kiveszik egyesek, vagy társulatok kezeiből a nagy vállalatokat és saját regioban viszik az üzemeket?
Sokan ideális szempontból bírálják ezt és ugy érvelnek, hogy nem lehet célja a városnak, mint erkölcsi testületnek az adófizető polgárok vállalkozásainak konkurenciát nyujtani, hiszen a vállalatok prosperálásával a városok adójövedelme amugy is nő. 

Sok szó fér ezen érveléshez.
Hisz a városok gazdálkodása nem öncél, hanem előrelátó és föladatának magaslatán álló városi tanács és törvényhatósági bizottság törekedni fog a város javadalmait növelni olyképen,hogy kulturális célokra minél nagyobb összegek álljanak rendelkezésére. 


Nálunk Budapesten a gázkiadás megvitatása kerül mostanában megvitatásra és alkalmunk lesz ezen a téren a különböző véleményeket megismerni.
Értesüléseink szerint a város által a gázgyárak értékének becslésére a kiküldött szakközegek jelentésüket a tanácsnak már beterjesztették és nagyon valószínű, hogy a szakközegek ezen dusjövedelmezésű telepek megváltására tesznek javaslatot, a mint hírlik a megváltási összeg 24 millió K. körül forog és dacára annak, hogy a megváltási összegek mint a várható legmagasabbak, a jövedelmek azonban minimálisan állapíttattak meg a kiküldött mérnökök által ugy ezen mégis 10 % tiszta hasznot helyeznek a városnak a mostani 20 filléres köbméterenkénti széngáz mellett abban az esetben kilátásba, ha Budapest székváros a légszesztelepeket saját kezelésébe venné át.

Bécs városa ezen a téren már nagy avanccal bír velük szemben.
Ott a légszesz telepeket a város pár évvel ezelőtt, az angol légszesztársulat szerződésének lejárta után saját kezelésébe vette át és az üzleti év tavaly 3 millió korona tiszta nyereséggel végződött. Ép ugy megváltotta a város a villamos vasutat és létesített egy nagy központi villanyos telepet mely vállalatokat mind szép haszon mellett bonyolítja is. Megcáfolható ezzel sokaknak azaz érvelése is, hogy az üzemek városi kezelésben drágák, mert a városok közegeiket jobban fizetik és hogy ezeknek munkaidejük kisebb mint a magánvállalatok közegeié. 

A megváltáskörüli tárgyalások alkalmával mindenesetre érdekes vitákra van kilátás.
Kívánatos volna, hogy Magyarország fővárosának anyagi érdeke mindenképen megóvassék.