Grönland a 17. század óta Dániához tartozik, de alig néhány éve annak, hogy a dán királyságnak ez a tartománya állandó összeköttetésben lehet az anyaországgal. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ennek a nagyon északon fekvő földdarabnak 86 százaléka állandóan hó és lég alatt van és, hogy hőmérséklete olyan alacsony, hogy a levegőben levő rendkívül nagymennyiségű pára sohasem csapódhat le eső, hanem csak hó alakjában.

Ilyen körülmények között nem volt csodálatos, hogy egy üzenet Grönland és Dánia között 3-4 hónapi időt is igénybe vett, mert hajók is csak bizonyos időközökben tudták megközelíteni ezt a szárazföldet. Amikor a rádiózás a háború után erős fejlődésnek indult, akkor gondoltak rá, hogy a rádió révén hozzák közelebb ezt a területet.

A rádió adó- és vevőállomások építése természetesen nem volt könnyű dolog ezen a sarkvidéki tájon, ahova messziről kellett nagy nehézségek mellett szállítani az antennatornyok építéséhez szolgáló anyagot.

Ez volt az oka annak, hogy az első 4-5 állomás csak 1924-ben kezdhette meg működését, de a következő évben már 21 rádióállomás működött, amelyek között voltak olyanok is, amelyek csak vételre voltak berendezve. Pedig a rádió itt nemcsak szórakozást hoz, hanem fontos közgazdasági szerepet is játszik.

Az anyaországot is érdekli, hogy mi van Grönlandban, s ezért legutóbb egy hajót szereltek fel rádióadó készülékkel, s ez a hajó körbe hajózik Grönland körül és mindenhonnan helyszíni közvetítést ad. Ez a helyszíni közvetítés nem a szórakozást szolgálja, hanem ezeknek az elhagyott, illetve ritkán meglátogatható területeknek a gazdaságilag fontos híreit közli.