A láb kínzó fájdalmai - Dr Dollinger Béla egyetemi rk. tanár nyilatkozata
Az emberi test egyik fontos végtagjának, a lábnak, lábfejnek különböző fájdalmairól és azok gyógyításairól folytattunk beszélgetést dr Dollinger Béla egészségügyi főtanácsos, egyetemi rk. tanárral, az ismert orthopéd-szakorvossal. A lábfájdalmak között az első helyet (90 százalékát) az úgynevezett gacsos lúdtalp foglalja el.
Gacsosság alatt a láb kifelé való ferdülését kell érteni, amely a lábboltozat süllyedésével rendszerint együtt, jár. Errevonatkozóan kérdeztük meg elsősorban a professzort, aki nyilatkozatában a következőket mondta:
- A lúdtalp nemcsak a szegény ember átka, hanem azt az embertársunkat is megkínozza, akinek a gond és a túlhajtott munka helyett kényelem és fényűzés jutott osztályrészül. A betegség kellemetlen tünetei: a nehézkes járás, népiesen: csámpás járás és néha az egész végtagra kisugárzó fájdalmak, amelyek minden ember életkedvét aláássák.
- A baj a nőket is érinti, mert a lúdtalpas nő veszít megjelenésének bájából, mozdulatainak kecsességéből és rugalmas lépteit szánalmas csoszogás váltja fel. A lábboltozat süllyedésének az oka legtöbbnyire a túlterhelésben rejlik. Ilyenkor a láb szalagjai és inai megtágulnak és a lábboltozat hol hosszabb, hol rövidebb időn belül lesüllyed.
A gacsos lúdtalp fejlődéséhez nagyban hozzájárul a célszerűtlen cipőviselet is: körömcipő, magas sarok, stb., melyhez a divatot kedvelő hölgyek ragaszkodnak a legjobban. Az ilyen helytelen és célszerűtlen cipővel megtámasztott lábaknál a lúdtalpképződés csakhamar megindul.
Az a legnagyobb baj, hogy a beteg a fájni kezdő lábát nem mutatja meg az orvosnak, hanem legtöbbször a cipészétől kér tanácsot, aki a panaszost - jóakaratból - legtöbbször azzal nyugtatja meg, hogy nincs baj és hogy a cipő belsőoldali kérgének vastagításával a lábboltozatot meg lehet támasztani.
Az ilyen kontár módszerekkel a lúdtalp szövődményes kórképét meggyógyítani nem lehet, de még rosszabbul jár az a beteg, aki mindenfelé árusított és hangzatos nevekkel ellátott úgynevezett „kész betéteket vásárol. E betétek azért rosszak és károsak, mert nem orvosi gipszmodell után készültek, hanem azokat a kereskedő szemmérték szerint választja ki és ajánlja a vevőknek.
- A gacsos lúdtalp jelenlétét az ortopédorvosnak kell megállapítani és ő határozza meg a gyógykezelés eszközeit A gyógykezelés legfontosabb eszköze, a pontos szakorvosi gipszminta után készült lúdtalpbetét. A betétet az ortopédorvostól utasított és erre begyakorolt műszerész készíti. A lúdtalpkezelésnek másik felét a gyenge és teherviselésre elégtelen láb edzése és erősítése képezik. Ezt szakszerű masszázzsal, Zander-kezeléssel, vagy lábgyakorlatokkal elérhetjük.
- A lúdtalp egyik alakja az úgynevezett harántlúdtalp, amikor a láb első harántíve süllyed. Ma már természetesen minden lúdtalpbetét készítésnél gondolnak erre a lábfájdalomra is és a harántív emelését a betéteknél alkalmazzák is.
- A lúdtalp komplikációja a bütyök és az úgynevezett kalapácsujj, amikor az ujjak előrenyúlnak és begörbülnek. Ami a bokasüllyedést illeti, az sem más, mint a lúdtalpnak egyik alakja. Hangsúlyozni kívánom, hogy a lúdtalp kezelése nagyon fontos, mert idővel az elhanyagolt, vagy rosszul kezelt lúdtalp a láb közelebbi izületeit, főleg a térdizületeket támadja meg és ott kóros elváltozásokat okoz.
Arra a kérdésünkre, vajjon mostanában emelkedik-e a lúdtalpbetegek száma, „igenlő” választ kaptunk. Egyszerű magyarázata ennek a mai élet, amely munkára kényszeríti a nők nagy tömegét. Üzletek, áruházak kiszolgáló leányaiból toborozódik össze ez a sereg, akik egész nap „talpon” vannak, és még akkor is tilos pihenniük, amikor az üzletben nincs is vevő.
A legegészségesebb láb is előbb-utóbb megsínyli ezt a túlerőltetést. Ezt az orvosi megállapítást bizonyítja az a tény, hogy ma a különböző betegsegélyző pénztárak nagy összegeket fizetnek ki a lúdtalpbetegek számara szükséges és megfelelő betétékért és kezelésért.
A lúdtalpon kívül még két kínzó lábfájdalom van. A láb alatt természetesen csak a lábfejet kell érteni.
- Az egyik fájdalom - mondta a professzor, - rosszindulatú daganatok alakjában jelentkezik, a másik fájdalom a csontszútól (csontgümókór) származik. Az utóbbi betegség ugyanaz, mint a tüdővész, csakhogy itt a csontokon és izületeken jelentkezik.
Ma már ez a betegség főleg az orvosi diagnosztika fejlődése mellett, egyre ritkább, ami más szóval azt jelenti, hogy ezt az egykor annyira pusztító és veszedelmes kórt még csírájában el lehet fojtani.