Csáky külügyminiszter nagy beszéde a kormány külpolitikájáról

Sopron, julius 30.
A hallgatóság tapsa közepette emelkedett szólásra Csáky István. Bevezetésében elmondotta, hogy a tudományos előadások megkezdése előtt rövid politikai elmefuttatásba szeretne belekezdeni. A politika – mondotta - bonyolult szerkezeti tanulmánya az emberi közületek együttélésének, mert a tudomány és a művészet mesgyéjén mozog. Mindenekelött három tényező kell a politikához: fantázia, formaérzék és a művészek által is annyiszor emlegetett szent tűz. E három tényező nélkül éppugy nincs plitika, mint nincs művészet. Az igazi politikusnak legnagyobb ereje az intuíció a legfőbb alakító eleme a nagyvonalu politikánál, magyarázza meg, hogy annyi történelmet csináló államférfiut és politikust, valamint feltalálót, találunk éppen az autodidakták soraiban. Az igazi államférfiura a legnagyobb veszély, hogy kizárólag politikussá válik, vagyis, hogy a szakértelem és a logika rabjává lesz. Kompromiszumokat keres tapasztalati alapon, amikor teremtenie kellene.

Igy folytatta ezután Csáky Külügyminiszter:  Nem mulaszthatom el ezt az alkalmat, hogy néhány szót ne szóljak az ország praktikus politikai elgondolárairól is. A legnagyobb közületek, vagyis az államok egymás mellett élését a földrajzi helyzet, a történelmi mult és a gazdasági egymásrautaltság szabja meg. Hozzájárul ehhez, mint külön tényező, a jövőbe vetett remény és a multban elszenvedett igazságtalanság érzete.


,,Magyarország ragaszkodik a tengelyhatalmak politikájához”

- Ennek képe egy nemzet társadalma előtt nem annyira logikus elgonodolások, vagyis számítások folyamányaként jelentkezik, hanem ösztönszerűleg. Mindennél csalhatatlanabbul megérzi a veszélyeket, vagy a várható előnyöket a nép lelke. Ezt a folyamatot egyedül az a lelki, sokszor megmagyarázhatatlan jelenség zavarja, amelyet szimpátiának, vagy antipátiának neveznek. Gyakran nehéz volna megmondani, hogy miért szimpatikus vagy miét antipatikus  egy nép előtt a másik nép? De a praktikus  politikusnak ezzel a népérzéssel, mint pozitiv politikai tényezővel, számolnia kell, akár érti, akár nem.

Ha egy tükörképet vetitenék Magyarország politikai lelki hangulatáról a hallgatóság elé, akkor megállapitható volna, hogy becsületes őszinteséggel ösztönszerűleg is ragaszkodik a tengelyhatalmak politikájához, hogy meggyőződése, hogy ez az ifju, törhetetlen, dinamikus politikai erőképlet a jövőt is erősen befolyásolja. Nemcsak a két nagy nemzet jövőjét, hanem sajátját is. Tudatában van annak, hogy nincs olyan magyar érdek, amely ellentétben állana a tengely érdekeivel és, hogy az évszázados együttélés vagy kulturközösség őszinte és meghitt kapcsolatokat fejlesztett ki Magyarország, Németország és Olaszország között.


,,Csak a halálraitélt népek kötnek kompromiszumokat önmagukkal”

- Szükségét érzem annak, hogy illetékes helyről ujból és ujból megállapittassék: a magyar nemzet egyenes utonjár, senkit nem áltat, erőviszonyait barátai előtt nyugodtan feltárja, elhatározottságát barátai mellett annál erőteljesebben kihangsulyozza, minél jobban támadjék azokat akár belföldön, akár külföldön. Nehéz időkben lehet a barátot megismerni és azt meg is becsülik akkor, ha éppen a válságos időkben nem vonul a meglapulás ugynevezett bölcsessége mögé, hanem  nyugodtan kiáll barátai mellett anélkül, hogy tulzásokba esnék, hanem erőviszonyait állandóan szem előtt tartja ugy morális, mint fizikai téren.

Azt hiszem, meg fogja hozni a gyümölcsét az az őszinteség, amellyel a legutóbbi időkben is megmutattuk barátaink előtt, hogy ránk számitani lehet, mert a nemzet hitelképességét, a nemzet becsületét mindennél többre tartjuk és annak megóvása érdekében minden kockázatot vállalunk. ( Nagy taps.) Békés nép vagyunk mindaddig, amíg minket is békében hagynak. Ez nem jelenti, hogy a legkisebb jogunkról is lemondanánk, mert csak halálraítélt népek kötnek komromisszumokat önmagukkal. (Viharos taps és éljenzés.)

Tudatában vagyunk annak, hogy igen sulyos időkben élünk. De voltak már nehéz idők országunk fölött és mindig átéltük őket. Ez leginkább bizonyítja, hogy létezésünk és fejlődésünk történelmi szükségesség. Mérsékelt nemzet is vagyunk, jussunknál többet senkitől sem követelünk és a legboldogabb ember én volnék, ha minden szomszédunkkal olyan bizalmi atmoszféra fejlődhetnek ki, amelyben nem nyerne tápot a gyanakvás még akkor sem, ha itt vagy ott egy-egy meggondolatlan  cselekedet történik vagy káros szó hangzik el. Persze, ez nemcsak tőlünk függ.

Ismerjük azonban azokat a külső és belső nehézségeket is, amelyek egyik-másik szomszédállamunkat akadályozzák abban, hogy a magyar nemzet által annyira kivánatosnak tartott bizalmi légkör kifejlődéséhez tevékenyen hozzájáruljanak. És éppen ezért, mert ismerjük, lehetetlent vagy időszerűtlent senkitől sem kívánunk.

Az építőmunka amelyet a kormány belpolitikájában folytat, természetesen a külpolitikára is kiterjed. Nem fogunk egy alkalmat sem elmulasztani, hogy az ország belső nyugalmát, fejlődését nyugodt és megbízható külpolitikával támasszuk alá. Remélem, hogy ezt a célkitűzést nem fogják tulságosan zavarni. Türelmünk, amint már bebizonyitottunk, van éppen elég, megértőek is tudunk lenni, mert elszántlelkű, határozott nemzetté érlelt meg minket a sors. Minél több hónap telik el, annál komolyabb erőtényezőt jelenthet a katonailag, erkölcsileg és gazdaságilag felkészülő Magyarország mindenkinek. Ami még inkább lehetővé teszi a magyar kormánynak, hogy önérzetes, nyugodt, türelmes, de erélyes külpololitikát folytathasson.

 

,,Olyan ez az ország, mint egy oázis”
- Ez nem egyszer elmegy az engedékenység határáig, mert ezt egy erősbödő ország erejének biztos tudatában megengedheti magának. Gyakran hallom külföldiektől, akik Magyarországra jönnek, hogy olyan ez az ország mint egy oázis. Sokkal nagyobb államokkal összehasonlítva is, amelyekben azonban urrá lett az idegesség.

Ezt a nyugodt, békés oázist kívánjuk fenntartani, megerősíteni és biztosítania magyar föld lakói és azok részére, akik látogatásukkal megtisztelnek bennünket. Ha azután hazájukba visszatérnek vagy az országban szétszélednek vigyék magukkal az ideges világrészekbe vagy az ideges ország tájakra azt a nyugalmat, amelyet egy erős kormány egy elszánt néppel a háta mögött nemzete részére megteremtett és fenntartani óhajt minden idők viszontagságai között.