Hitler a háboruról és a békéről beszélt vasárnap

Kassel, junius 4.
Hitler vezér és kancellár vasárnap reggel különgépen a kasseli repülőtérre érkezett, hogy részt vegyen a frontharcosok első birodalmi nagygyűlésén. A kancellár a város feldíszített utcáin át azonnal a Karlwiesenre hajtatott a frontharcosok  díszszemléjére.  A Karlwiesenen Hitler kancellár a frontharcos szövetség tagjait kettős minőségben üdvözölte: mint a nemzet vezére és világháborubeli bajtárs. Visszapillantást vetett a világháboru kitörése óta elmult 25 évre, majd folytatta.

MI volt Versailles igazi célja
- Husz évvel ezelőtt egy szánalmas államvezetést rábirtak arra, hogy ,,ellenállhatatlan”-nak mondott kényszer alatt aláírja a versaillesi okiratot. Én a jobb belátás ellenére a versaillesi diktátumra irt ezt az aláírást ünnepélyesen töröltem. De ettől függetlenül is mindnyájan tudatában kell hogy legyünk, egy dolognak: A háboruért való bűnösség elválaszthatatlnul össze van kötve a háborus cél kitűzésével.

Pusztán a háboru kedvéért egy nép és egy kormányzat sem visel háborut. A német kormánynak nemcsak 1914 előtt nem volt háborus célja, hanem még a háboru közben sem tudott észszerű vagy pontosan megjelölt háborus célt maga elé tűzni.

A versaillesi békeszerződés ezzel szemben megmutatta, melyek az akkori angol és francia bekeritőpolitikusok valódi céljai, nevezetesen a német gyarmatok elrablása, a német kereskedelem megsemmisítése, a német kereskedelmi hajóhad és ezzel a német lét- és életalapok elpusztítása, minden német politikai hatalmas állás megsemmisítésére. Tehát annakidején ugyanaz volt a célkitűzésük, mint a mai brit és francia bekerítő politikusoknak.

Akkor, sajnos, voltak emberek Németországban, akik azt hitték, nem kell hitelt adni az angol ujságok és politikusok szélsőséges bejelentéseinek a német kereskedelem megsemmisítéséről. A világháboru és a versailiesi békediktátum másra tanította a német nemzetet. Az tehát, amit régebben látszólag felelőtlen ujságírók gyűlöletük szüleményeként hirdettek, mégis csak a brit bekerítő politikai célja volt 1914 előtt.

Jó arra emlékeznünk, hogy az akkori német államvezetés teljesen céltalanul és sajnos, tehetetlenül állt szemben ellenségeinknek ezekkel a későbbi versaillesi diktátum által megerősített szándékaival. Így történhetett meg, hogy nemcsak német háborus cél nem volt, hanem hiányoztak a hatékony védekezést célzó szükséges háborus előkészületeket is.

A háboru előtti és a mai angol bekerítési politika
- Ha mindamelett a világháboru számunkra büszke emlékek forrása, ennek magyarázata kizárólag az akkori, belső értékére nézve oly egyedülálló véderő, amelyet az ellenfél számbelileg ugyan sokszorosan maghaladott, értékben azonban soha el nem ért. Az erre a nagy időre való visszapillantás és a reá való emlékezésnek mindnyájunkban egy meggyőződést és egy elhatározástkell megerősítenie:
1. azt a meggyőződést, hogy a német nép csak a legnagyobb büszkeséggel tekinthet vissza multjára és különösen a világháboru éveire. Én visszaemlékezve a négyéves háborura, amelyben nekem is szerencsém volt részt venni, csak arra látok okot, hogy erősen bízzam német népemben és mint katona saját személyében is. Ezek az évek engem legbensőmben épp oly békeakaróvá tesznek, ha a háboru borzalmaira gondolok, mint eltökélté jogaink védelmére, mert meg vagyok győződve a német katona értékéről. Fenyegetések, bárhonnan jöjjenek is ránk nem gyakorolnak hatást!

2. Nekem és mindnyájunknak ebből az időből arra az elhatározásra kell jutnunk, hogy birodalmunk érdekeit ne hagyjuk védtelenül és könnyelműen figyelmen kívül mint az 1914 előtt történt. Ha már a brit bekerítő politika ugyanaz maradt, mint a háboru előtt, akkor legalább igen alaposan megváltozott a német védekezési politika.

- Bethman-Hollweg szelleme a német államvezetésben ma már nem érvényesülne. Gondoskodtam arról, hogy mindenki, akinek, bármely vonatkozásban, valami dolga van az államvezetés körül, csakis százszázalékos férfi és katona lehessen. Ha azonban azt venném észre, hogy bármely személyiség nem bírja el ezt a megterhelést, azonnal távozni fog helyéről, bárki lenne is az. Nekünk kötelességünk, hogy a nemzetet a legnagyobb mértékben erősítsük védekezési akaratában és erejében. Elvárom, hogy éppen a régi katonák támogassák a német védekezési erő megszilárdítására irányuló ezt a politikát.

A nemzeti szocializmus, amely a nagy háboruban született meg, semmi más, mint egész életünk átitatása a népért és a birodalomért való igazi harcosság szellemével.

Megváltozhatatlan szándékom arról gondoskodni, hogy a nemzet legfőbb politikai és katonai vezetősége éppoly bátran gondolkozzék és cselekedjék, mint az egyszerű közkatonák tennie kell, aki, feltétel nélkül odaadja életét, ha a parancs ezt követeli.

Egy nemzet hősi vezetését egy nép létének vagy nemlétének kérdése igazolja. Ha így beszélek, jogom van hozzá, mert ezt a szellemet nemcsak beszédeimben, hanem cselekedeteimben is vallom. Mindnyájunk emlékezetében van népünk és létünk legnagyobb időszakának emléke. Előttünk pedig annak beteljesülése áll, amiért egykor - bár öntudatlanul - az a kor is küzdött: Nagy-Németország.