A magyar exportőröket most az érdekli, milyen úton-módon lehet eljutni a külföldi piacokra. Sem a magyar posta, sem a MÁV igazgatósága nem tett közzé olyan jelentést, amely bármelyik külföldi állammal a forgalom megszűnéséről szólott volna. Vasúti és postacsomagot tehát az eddig módon továbbít a posta és a vasút.

Az Angliába és Franciaországba szóló küldeményeket egészen a legutóbbi időkig Németországon keresztül továbbították. A németbirodalmi vasutak azonban most hirdetményben tudatták a szállító felekkel, hogy az ellenséges országokba irányuló szállítmányoknál felmentve érzik magukat a berni nemzetközi egyezmény határozatai alól, ami azt jelenti, hogy a küldeményekért és azok megérkezéséért szavatosságot nem vállalnak.

Érdekesen alakul a helyzet a tömegcikkek tekintetében.
A Keleti-tenger német kikötőinek forgalma Svédország, Finnország, Oroszország és a többi északi állam felé akadálytalanul fennáll. Marseillebe változatlanul továbbítanak magyar exportárukat a speditőrök. Angliába pillanatnyilag nagy nehézségekkel jár a magyar áruk eljuttatása, de ez a helyzet rövidesen megjavul, mihelyt a trieszti hajósvállalatok ismét felveszik a közvetlen forgalmat az angol kikötőkkel.

Erre minden remény megvan, mert az olasz hajósvállalatok most Budapestre érkezett körlevele szerint Portugáliával és Spanyolországgal már helyreállott a rendszeres áruforgalom.

A tengerentúli szállítmányok legbiztosabb útvonala Trieszt, illetve valamelyik olasz kikötő. Észak- és Dél-Amerikába, Ausztriába és a Távolkeletre rendszeresen indulnak árukat is szállító személyhajók Triesztből, Genovából.

Fokozott jelentőséghez jut a DETERT, amelynek hajóin eddig leginkább török, görög, palesztinai és egyiptomi rendeltetésű árukat adtak fel a magyar exportőrök. Most azonban távolabbi államokba címzett áruk is továbbíthatók a DETERT járatok révén, mert ezeket valamelyik földközitengeri kikötőben, leginkább Alexandriában át lehet rakni.