A magyar falu téli munkanélkülisége erkölcsi és anyagi szempontból egyaránt mérhetetlen károsodást jelent az országra. A lakosságnak több mint a fele munka és jövedelem nélkül áll a téli hónapokban. A legenyhébb statisztikai számítás szerint 400 millió munkanap megy veszendőbe a három téli hónap alatt.

Magyarország lakossága félmilliárd pengő nemzeti munkajövedelemtől esik el minden esztendőben, amíg nem sikerül megoldani a falu téli foglalkoztatását. Helyesnek kell elfogadnunk a „Magyar Iparművészet” című reprezentatív folyóirat kitűnő cikkírójának, Lakatos Károlynak a megállapítását, hogy jótékonycélú akciókkal nem lehet megoldani a téli munka szervezését.

Sajnos, köztudomású, hogy a háziiparilag kiképzett falusi asszonyok, emberek működését sok helyen meggátolja egy, a multból fennmaradt furcsa rendelkezés. Ha a parasztgazda megtanulta a háziipari tanfolyamon, hogyan kell a báránybőrből bekecset csinálni a kisfiának és olcsó pénzért másoknak is csinál bekecset, akkor jogtalan iparűzés, engedélynélküli kereskedés címén eljárás indulhat ellene, még ha hetedhétországra sincs hasonló szakmabeli iparos.

Minden eszközzel elő kell mozdítani a háziipari ismeretek elterjedését, de amíg a háziipari készítmények nagyobb munkabérrel díjazott értékesítési politikája nem valósítható meg, addig a falu téli munkanélküliségén nem lehet javítani.