A harmadik válogató kardverseny döntőjében Gerevich fölénye domborodott ki. Néha egészen olyan volt, mint mikor az olasz lapok vívótigrisnek jellemezték. Pompásan véghezvitt támadásai védhetetleneknek bizonyultak.
Rajczy vívásában nem láttunk elég színt és hiányzott az őt mindig előrevivő vívóéhség. Azért a visszavonulásból indított fej-oldal és fej-mell támadásai ezúttal is eredményesek voltak.
Kovács technikája a legszerencsésebb felépítésű, a legtermészetesebben és a legbiztosabban áll a lábán, főelőnye a villámgyors támadás, élt is vele.
Pesthy és Palócz, akikben az utánpótlás reményeit látom, egyforma legények: soványak és kitartók. Pesthy támadva jobban tetszik, Kováccsal vívott egy fej-oldal támadásáért gratulálhatok, szebben csinálni még nem láttam.
Palócz ideális vívóalak, ellenfele nem is gondolná, hogy elérheti és máris a nyakán van. Maszlay a legutolsó verseny óta feljavult, de azért a „fogcsikorgató” vívása még hiányzott.
Kőszeghy és Homoródy több-kevesebb szerencsével dolgoztak és előkelőbb helyen is végezhettek volna. Szmolár vívása száraz, de csökönyösen győzni akar. Ez segítette be a döntőbe, ahol azonban a nagyágyúkkal szemben el kellett véreznie.
A győztes Gerevich 7 asszót nyert. A további sorrend: 2. Rajczy 6 győzelem, 3. Kovács 5 gy., 4. Pesthy 5 gy., 5. Maszlay 5 gy., 6. Palócz 4 gy., 7. Kőszeghy 3 gy., 8. Homoródy 1 gy., 9. Szmolár győzelem nélkül.