Edison keveset aludt – Miért aludt sokat Nansen?
„Most pedig hazamegyek és kialszom a bosszúságom.” „Rossz napom van, minden ferdén megy, legjobb, ha hazamegyek és kialszom magam.” Hányszor, hallunk a mindennapi életben ilyen és hasonló kifakadásokat, anélkül, hogy komolyabb jelentőséget tulajdonítanánk, azoknak, holott nem csak mélyebb értelmük van, de teljes jellemrajzát is adják annak, aki mondta.
Lusta ember ugyanis az, aki pihenőre tér még mielőtt rendes napi munkáját elvégezte volna és kényelemszerető energiátlan puhány, ha ahelyett hogy szembeszállna az élet kellemetlenségeivel, inkább Morpheus mindent feledtető karjaiba menekül előlük.
Dolgos emberek, főleg ha munkájuk felelősséggel jár és főleg nagy alkotó zsenik, igen kevés alvással is beérik. Napoleon például, összes életrajzírói szerint, naponta csak öt óra időt szánt alvásra, ütközetek előtt egyáltalán nem aludt, utánuk pedig, nyilván idegkimerültségből, mégkevésbé talált nyugalmat. (Az álmatlanság sok esetben bebizonyíthatóan éppen a kevés alvás következménye.) Első nagy balsikere, az asperni csata után viszont 36 órát aludt egyfolytában, vagyis az álomhoz menekült a keserű valóság elől.
Edison állítólag még kevesebbet aludt, mint Napoleon. Nem ismeretes, hány órát aludt naponta, számtalan találmánya mindenesetre amellett szól, hogy napjai legnagyobb részét éberen töltötte. A híres feltaláló maga így nyilatkozott írásaiban erről a kérdésről: „aki sokat alszik, különböző formában bűnhődik meg érte.
A naponta hét-kilenc órát alvó átlagember állandóan bágyadt és fáradt. A huszonegyedik század embere sokkal kevesebb alvással fogja beérni, mint mi, akik már lényegesen kevesebb időt töltünk ágyban a postakocsi korában élt elődeinknél.”
Edison írásaiban kétségbevonta annak az állításnak helyességét, hogy a kevés, alvás, melletti túlfeszített munka egészségtelen lenne és példának a következő esetet említi meg: egy komplikált gramofónlemez megszerkesztésén, amely nagy nehézségekbe ütközött, öt hétig dolgozott munkatársaival és pedig napi 20-21 órán keresztül megszakítás nélkül.
Öt hét leteltével, a munka eredményes befejezése után lemérték testsúlyukat és csodálkozva állapították meg, hogy valamennyien gyarapodtak súlyban vagyis meghíztak a túlfeszített idegölő munkában.
A nagy feltaláló megállapítása rendkívül érdekes, de sajnos nem általánosítható. Hasonló lázas tempó csak olyan munkánál lehetséges, ahol a munka maga érdekes, izgalmas és szellemileg teljesen leköti az embert. Ilyen megfeszített és kevés alvás melletti munkára csak kutató, tudós, művész, orvos, politikus vagy az eseményekkel együtt élő újságíró képes, ellenben nem képes a mindég egyhangú munkát végző fizikai munkás.
A futószalag mellett dolgozó gyári munkás, aki állandóan ugyanazokat a mozdulatokat végzi, még jóval húsz óránál kevesebb idő előtt összerogyna a kimerüléstől. Megállapított tény, hogy a munka egyhangúsága elsősorban a szellemet bágyasztja el, a fizikai elfáradás jóval később következik be. Az este hatkor fáradtan leálló munkás szellemileg már délben ki volt merülve.
A környezet egyhangúsága is sokkal nagyobb hatással van a munkateljesítményre, mint gondoljuk. Ezt a tényt legkitűnőbben jellemzik Nansennek, a világhírű sarkkutatónak feljegyzései. Nansen megemlíti feljegyzéseiben, hogy a sarki magányban csak napi két-három óra volt munkára alkalmas, de voltak napok, amikor csak annyi energiája volt, hogy a zsebóráját felhúzza és húsz-huszonegy órát aludt egyfolytában.
Praktikusan itt már közel állott a „téli álomhoz”, amely köztudomásúan nemcsak pár állatfajtának a tulajdonsága, több eszkimótörzs él a sarkvidéken, amelynek tagjai télen napi pár órai ébrenlét után máris nyugovóra térnek.
Fenti megállapítás nem vonatkozik azokra, akiket gyakran hallunk így felsóhajtani: „de ronda idő van máma, legszívesebben egész nap ágyban maradnék.” Ez a „legszívesebben egész nap ágyban maradnék” nem egyéb, mint öntudatlan beismerése annak, hogy az illető vagy a reáváró napi munkától fél, tehát magyarán mondva lusta, vagy fél a nap kellemetlenségeitől, esetleg a mai időkben annyi szerencsétlenebb embertársunknál előforduló reákényszerült munkanélküli tétlenségtől….
