Budapest nemcsak Közép-Európa, hanem az egész világ légi közlekedésében igen jelentős helyet foglal el. Tavaly a forgalomnak átadott repülőtér pedig a modern technika minden vívmányával fel van szerelve. Igen lényeges és fontos része a repülőtérnek a repülőgépek zavartalan fel- és leszállását biztosító rádióberendezések.
Ez a rádióberendezés három részre tagózódik: az adó- és vevőberendezés, amelyik a közlekedő repülőgéppel a hírszolgálatot tartja fenn, a rádióirányjelző berendezés, amelyik kétséges esetekben a repülőgépnek megadja repülési és tartózkodási irányát és a rossz idő esetére szolgáló leszállást biztosító berendezés.
A légi közlekedés biztonságának leghathatósabb eszköze ma kétségkívül a rádió. Ez a rádió fenntartja állandóan az összeköttetést a repülőgéppel, tanácsokat ad, időjárási jelentéseket közöl, rossz idő esetén pedig a leszállásnál oly precízen segítségére van, hogy a repülőgép teljes pontossággal szállhat le a repülőtéren.
Ha a látási viszonyok folytán a repülőgép nem tudna szabadon leszállni a repülőtéren, akkor működésbe lép egy külön erre a célra szolgáló adóberendezés. Ennek működése igen könnyen megérthető: Rövidhullámú adó különleges antennaberendezéssel, keskeny sugárzási sávban (ezek a rövid hullámok jól irányíthatók,) az egyik irányban a morze jel pontját a másik irányban pedig a morze jel vonalát sugározza ki.
Ha a repülőgép pilótája a rádió fejhallgatójában egyenletes zúgást hall, akkor a sugárzási sáv közepén halad, ami pedig egyenes irányban van a repülőtér leszállási helyével. Ha balra, vagy jobbra eltér ettől az iránytól, akkor már nem az egyenletes zúgást hallja, hanem pont, illetve vonal jelzést. Tehát gépét ózonnal be tudja ezek szerint a helyes irányba állítani.
Röviddel a leszállás előtt ultrarövid hullámon megkapja az elő és főjelet, ami jelzi, hogy 3 kilométerre, illetve 300 méterre van a repülőtér leszállási helyétől. A rádióirányjelző berendezés épületében pedig egy automatikus berendezés állandóan ellenőrzi azt, hogy ezek az irányító jelek kisugároznak-e.
Az adóállomás maga 2 kilométernyire fekszik a tulajdonképpeni repülőtértől és kábellel áll összeköttetésben a repülőtér épületével és az irányjelző berendezés házikójával. Az antennaberendezést három 40 méter magas antennaárboc tartja. A repülőgépekkel történő érintkezés lebonyolítására 4 adóállomás szolgál.
Egy-egy meglehetősen nagyteljesítményű 1.5 kw-os hosszúhullámhosszú adóállomás 500-3000 méterig és a repülőgép és szárazföld közötti beszélgetések lebonyolítására szolgál; mellette dolgozik egy 500 wattos adóállomás 300-3000 méteres hullámsávon, a repülőgépek egymásközötti beszélgetésének lebonyolítására.
Egy 200 wattos hosszúhullámon dolgozó adóállomás a meteorológiai adatokat adja tudtul a repülőgépeknek, egy 200 wattos ultrarövidhullámhosszú adóállomás pedig a 30-100 méteres sávon a távoli légi kikötőkkel tartja fenn az összeköttetést. Nagyon rossz idő esetén ez az adó és az 1.5 kw-os adóállomás azonos szöveget adnak le.
A főépületben lévő vevőberendezések a következő egységekből tevődnek össze: van egy adó 200-4000 méteres hullámhosszra, egy pedig 14-200-as sávra; mindkettő használható úgy lehallgatásra, mint írásra. Van ezenkívül még 4 vevőkészülék, 15-20.000 méterig, 10 fokozatban. Ezek kizárólag a meteorológiai hírek vételére szolgálnak. A budapest-wieni közvetlen távírószolgálat lebonyolítására pedig a legújabb rendszerű távírógép berendezés szolgál.
A rádióirányjelző berendezés egy külön kis házikóban nyert elhelyezést, hogy a nagyadóktól teljesen elkülönítve zavarmentesen működhessen. A budaörsi repülőtér rádióberendezése világviszonylatban is elsőrangú, mert a legújabb tapasztalatokon alapuló modern készülékekkel van ellátva.
