Gróf Sigray egy napilapban közölt cikkében esősen bírálja a kormányt

Budapest, február 13.

Feltűnést keltő vezéreikkel itt grórf Sigray Antal az egyik napilap vasárnap reggeli számában. „A kormány szertelen reformpolitikája” című cikkben Sigray gróf hivatkozik Imrédy miniszterelnöknek a zsidójavaslat általános bizottsági vitája alkalmával tett arra a kijelentésére: tisztában van azzal, hogy az ellenzék részéről nem tartják alkalmasnak a kormányzat politikai vezetésére. Sigray megállapítja, hogy ez megfelel a valóságnak és  megindokolja, hogy miért nem tartja alkalmasnak az ellenzék Imrédyt a kormány vezetésével.

Sigray többek közt a következőket írja:
- A legfőbb hiba szerintem nem a miniszterelnök úr programjában van, hanem a program szertelenségében keresendő. És keresendő nem is annyira a multban, a nemzeti egység megbontásában, hanem abban, hogy  Imrédy Béla kormánya az általa sokat hangoztatott nemzeti egység és egyben a parlamenti egység helyreállítására a lehető legalkalmatlanabb.

Reformokat, mint ahogy ezt az ország és parlament hangulata megmutatta, mindenki akar. Amint azonban erre már nem egyszer utaltam, nyilvánvaló, hogy hiányzik a kormányból a gouvernementális, a kormányzati érzék és így a kormány egy időben rohant neki valamennyi, az ország jelenét és jövőjét érdeklő kérdés megoldásának, nem számítva kellőképpen az ország teljesítőképességének mértékére.

Rámutat ezután cikkében Sigray arra, hogy  a mai nehéz világhelyzetben az ország legfőbb kérdése a nemzetvédelemnek modern kiépítése és egy kitünően fölszerelt hadseregnek felállítása. Ennek a programnak minden más elgondolást, reformot vagy törvényalkotást alá kell rendelni. Ezért kellett volna – folytatja a cikk -, a reformok alkotásánál a kormánynak legelsősorban arra ügyelni, hogy nemzeti jövedelmeink nemcsak hogy ne csökkenjenek, hanem ipari és gazdasági többtermelés által mindjobban növeltessenek.

- A második zsidótörvény ezt a célt, fájdalom, nem szolgálja - folytatja gróf Sigray Antal cikke. – Egyelőre még csak mozdulatlanság és üzletkedv-hiány állott be, a második zsidótörvény által előidézett gazdasági nyugtalanság és bizonytalanság és a kormány terveivel megegyezőleg tőkéknek az országból való kivitele, káros hatásuknak legközelebb hatványozott mértékben éreztetni fogják. A második zsidójavaslat helyett, - amelyből mai formájában törvény nem lesz – jobb szerettem volna nagyobb vállalkozási kedvet, ujabb ipartelepeket és seriesekre berendezett autó- és repülőgépgyárakat látni.

Kifejti ezután, hogy lélektanilag a legrosszabb időpontban jött a zsidójavaslat, mert ugyanakkor, amikor a nyugati országok máris nagy nehézségekkel állnak szemben a más államokból kiutasított, vagy kiüldözött zsidóság elhelyezkedési lehetőségeinek keresése terén „a magyar zsidóságot is még odadobni a más országokból már kiutasítottak tetejébe, a nyugati kulturvilág Magyarországgal szemben érzett rokonszenvét mindenesetre nem fogja erősebbé, vagy nagyobbá tenni, igy a második zsidójavaslatnak nemcsak a zsidóság, hanem elsősorban a magyar közgazdaság, a magyar ipar, a magyar kereskedelem és Magyarország külföldi jó hírneve fogja kárát vallani”.

Cikke végén ismét rámutat Sigray Antal gróf a honvédelem kiépítésének fontosságára, valamint arra, hogy az országot minden felesleges izgatástól és megrázkódtatástól meg kell óvni:
- Egységet hangoztatni ma annak a kormányelnöknek – írja Sigray Antal gróf befejezésül -, aki parlamenti pártjának egységét mag bontotta meg, kissé fonákul hangzik. A nemzeti egységei véleményem szerint könnyű szerrel meg lehet alkotni, bármely kormányférfi vezetése alatt, de nem Imrédy Béla miniszterelnök úr kormányzása alatt, aki közismert kiváló képességei ellenére ezt a célt apolitikus volta következtében elérni nem lesz képes.

Minél előbb következik tehát be egy kormányváltozás és a szertelenség politikájáról a haladó, de higgadt, a nemzet gazdasági erejét igazán mérlegelő reformpolitikára való áttérés, annál előnyösebb lesz ez annyi megpróbáltatáson átment hazánk jövőjére nézve.