Érdeklődést keltett gazdasági és politikai körökben a hír, hogy a mai miniszteriális szervezetben változás történik, még pedig több irányban. Beszéltek arról, hogy megszüntetik a felvidéki minisztériumot. Illetékes helyről még semmiféle nyilatkozat nem történt erre vonatkozóan, de a beavatottak újabb tervről is tudnak. Hír szerint felvetődött a közgazdasági minisztérium felállításának az ötlete, hogy a régebben már több ízben előtérbe került intézmény most, mint valóságos csúcsszervezet vonuljon be a magyar miniszteriális igazgatásba.

Mint ismeretes, Bud János volt az első közgazdasági miniszter, tíz esztendővel ezelőtt. Bud azonban 1929 augusztusában lemondott a közgazdasági tárcáról és kereskedelmi miniszter lett, ezzel a közgazdasági minisztérium meg is szűnt. Imrédy Béla számára rendezték be 1935-ben, a pénzügyminiszterségről történt lemondása után a Külkereskedelmi Hivatal néhány szobáját közgazdasági minisztériumnak, a minisztérium effektív működésére azonban ekkor sem került sor. Kérdéses, hogy a gazdasági tárcák csúcsszervezetének tervezett minisztérium eszméje ezuttal közelebb kerülne a megvalósításhoz, mint a multban, de kétségtelen, hogy politikakörökben beszélnek róla.

Komoly formában terjedt el a híre annak, hogy szó van az egykori népjóléti minisztérium feltámasztásáról, szociális minisztérium néven. Közigazgatási szakemberek körében feltűnést keltett a hír. A kormányelnök bemutatkozó beszédében hangoztatta, hogy a közigazgatást át kell szőni a szociális gondolattal. Kevéssé valószínű, hogy ilyen politikai irányelv kitűzése után külön akarná választani a kormány a szociális problémákat az állami igazgatás egyéb feladataitól. A fejlődés irány különben is azt mutatta, hogy maga a közigazgatás ragaszkodik szociális feladataihoz, hogy ne csupán rendeleteket végrehajtó, adót gyűjtő, büntető faktor legyen, hanem a néppel törődő, a nép bajaival foglalkozó és azokhoz értő intézmény legyen. Az a közigazgatás, amely a hatalmi feladatain kívül a szociális juttatás jegyében közeledhetik a néphez, sokkal közelebb kerülhet a nép lelkéhez.

A szociális ügyeket és ezek keretében főképpen az egészségügyi problémákat nem lehet külön választani a hatalmi tárcáktól. Franciaországban csináltak szociális minisztériumot, de a minisztérium urai kijelentették, hogy náluk sem következett be a kristályosodás, a szociális problémák ott sem tudtak önállósulni.

Belgiumnak két és fél éven át volt önálló egészségügyi minisztériuma. Ezt öt hónappal ezelőtt megszüntették. Azt is igazolják a tapasztalatok, hogy – szemben a látszattal – a szociális és egészségügyi kérdéseknek ugyanazon tárca keretén belül való művelése nem vezet megnyugtató eredményre. A minisztériumok születése és halála körül tehát egyelőre bizonyosságot nem lehet tudni.