Hollywood úgy él a köztudatban, mint a világ filmfővárosa. Ugylátszik, most már nem elégszik meg ennyivel, hanem a rádiófőváros címére is pályázik. Erre vall az az új 50 kilowattos hírszóróadó, a „KNX”, mely nemrég kezdte meg működését Los-Angelesben.

A felavató műsorban Hollywood világhírességei is hallatták hangjukat, egyebek között Al Jolson, Eddie Cantor, Cecil B. de Mille, a világhírű rendező és sokan mások. Már ez is elegendő volt, hogy Amerika és a világ rádió-közönsége nagy érdeklődéssel forduljon az új állomás felé. De ezt az érdeklődést meg is érdemli, mert ilyen korszerű és tökéletesen felszerelt állomást eddig még Amerikában, a rádió hazájában sem építettek.

Az acélrugókon „lebegő” stúdió

Még a látványosságokban elfásult hollywoodi „benszülöttek” is csodájára járnak az állomás hatalmas, új stúdió épületének, mely híres filmvállalatok tőszomszédságában épült, a város egyik legforgalmasabb és legszebb helyén. Az épület hét előadótermet tartalmaz, két nagy termet a hallgatóság számára és egy 1050 személyes színházat, mert itt is, mint a legtöbb amerikai stúdióban, lehetővé teszik a közönségnek, hogy jelen lehessen az adásnál és „munka közben” láthassa rádiókedvenceit.

Emellett természetesen egy sereg rendezői és hangmérnöki szoba, lemezfelvevő helyiség és erősítőterem is található, azonkívül külön kísérleti helyiségek rövidhullámú-és távolbalátó-adások számára.

Egyelőre ugyan nem terveznek televíziós szolgálatot, de erre is fel akarnak készülni, mert a távolbalátás Amerikában rohamosan fejlődik és nem egy helyütt már sikeres kísérleti adásokat is végeztek.

Érdekesek azok a fortélyos megoldások, amivel a mérnökök távol igyekszenek tartani a stúdióktól minden zavaró rázkódást, lökést és zörejt. A termek padlóját, falait és mennyezetét acélrugókra szerelték és így kapcsolták az épület szerkezetéhez. A stúdiók tehát valósággal lebegnek a rugókon s szinte tökéletesen el vannak szigetelve minden kívülről jövő durva rázkódtatástól.

Az előrelátó amerikai mérnökök arra számítanak, hogy földrengés látogatja meg a várost és azt akarják, hogy a stúdiók minél kevesebbet érezzenek meg a földlökésekből. Gondosan kiszámították még a felek, sőt a stúdiót a rendezői fülkétől elválasztó üvegablak hajlását is, hogy az akusztika minél jobb legyen és a mikrofont ne érje esetleg visszaverődő hang.

Ennek lehetőséget egyébként hangfogóanyagok bőséges alkalmazásával igyekeztek kiküszöbölni, melyek minden talpalatnyi fal- és mennyezetfelületet elborítanak. Az alapozás eresztékei közé vastag nemezrétegeket iktattak, hogy az uccai forgalom rezgései se zavarják az érzékeny mikrofonokat.

A földrengésbiztos adóállomás

Az adót 29 kilométernyire építették a stúdiótól, nagy, 15 hektárnyi területen. Már messziről feltűnik a csillogó, 147 méter magas antennatorony. A körülötte lévő talajba, földelésül, közel 40 kilométeres rézdróthálózatot temettek. Az adó teljesítménye 50 kilowatt, hazai viszonylatban tehát nem túlságosan erős.

Technikai felszerelése viszont olyan tökéletes, hogy párját ritkítja az amerikai adók között. Itt is számítottak a földrengésveszedelemre s arra, hogy ilyen elemi csapás alkalmával, amikor elszakadnak a telefón- és táviródrótok, megszűnik minden közlekedési lehetőség, a rádióra hárul a feladat, hogy fentartsa a lakosságban a lelket, segítséget hívjon és támogassa a hatóságokat a segélymunkálatokban.

Minden tönkremehet, összedőlhet, de a rádióállomásnak még ilyenkor is szilárdan kell állnia a lábán! A géptermek éppen ezért szokatlanul erős és vastag vasbetonfalakkal épültek, melyek még a leghevesebb földmozgásoknak is ellenállhatnak. Saját nagy áramfejlesztőtelepe is van az adónak, arra az esetre, ha a városi telep felmondja a szolgálatot.

Érdekes újítás, hogy akár a stúdióba, az adóállomásra is beengedik a közönséget s az elkülönített helyről, nagy üvegablakon keresztül figyelheti a gépek működését.

A nagy adócsövek sejtelmes parázslása, a fel-felvillanó jelzőlámpák, a műszerek nyugtalanul mozgó mutatói; a kapcsolótáblák végtelen sora előtt suhanó fehérköpenyes fantómok, amint óvatos, de határozott mozdulatokkal kattantják a kapcsolókat és vizsgálják az adóberendezés szövevényes belsejét: mindez valóban csodálatos és laikusnak nem mindennapi látvány.