A Limai deklaráció

Lima, december 26.
(A Magyar Távirati Iroda jelentése.) A pánamerikai értekezlet utolsó teljes ülését nagy ünnepélyességgel nyitották meg. Kimondották, hogy a legközelebbi értekezletet Bogotában tartják. Ezután egyhangú lelkesedéssel elfogadták az amerikai államok szolidaritásáról szóló nyilatkozást.

Nyilatkozatunkban az amerikai államok a többi között a következőket jelentik ki:
1. A kontinentális szolidaritás megerősítését és arra irányuló akaratukat, hogy szolidaritásuk fenntartása érdekében együttműködnek.

2. Megerősítését annak az elhatározásuknak, hogy védekeznek s helytállnak minden idegen beavatkozás vagy tevékenység ellen, amely feltétlen szuverénitásukat veszélyeztethetné.

3. Ha az amerikai köztársaságok akármelyikének békéjét, biztonságát vagy területi épségét bárminemű erőszakos cselekmény veszélyeztetné, akkor a szolidaritást ténylegessé teszik és szuverén akaratuk összhangbahozatalával az érvényben lévő megállapodások alapján tanácskozást folytatnak egymással és igénybeveszik azokat az eszközöket, amelyeket a körülmények minden állam számára tanácsolni fognak. Az államok – szuverénitásukból folyóan – önállóan cselekszenek.

4. Az amerikai köztársaságok külügyminiszterei, ha szükségesnek látják és ha bármelyikük kezdeményezi, valamelyik fővárosban összegyűlnek.

5. Ennek a nyilatkozatnak „Limai deklaráció” lesz az elnevezése.

Hull amerikai külügyminiszter felerősítve hangoztatta, hogy a világnak újból a nemzetközi jog alapjára kell helyezkednie. Az értekezleten elfogadott határozat kimondja, hogy a kormányuk elő a következő ajánlatokat terjesztik:
1. Megengedhetetlen, hogy valamely ország beavatkozzék, bármely más ország belügyeibe.

2. Minden nemzetközi viszályt békés eszközökkel kell elintézni.

3. Nemzetközi téren sohasem szabad az erőszakhoz folyamodni.

4. Az államok közötti kapcsolatoknak a fenti elvekhez kell igazodniok.

5. A nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek tisztelete és  hív betartása elengedhetetlen előfeltétele a nemzetközi kapcsolatok helyes kialakulásának. Az ilyen kötelezettségeket csak kölcsönös megállapodások útján lehet megváltozatni.

6. A különböző államok közötti békés együttműködésre van szükség, amelyet ki kell egészíteni a szellemi javak kicserélésével, mert csak ez segíti elő a kölcsönös megismerést és könnyíti meg a nemzetközi viszályok békés megoldását.

7. A gazdasági viszonyok helyreállítása hozzájárul a népek jólétének emeléséhez s ezzel megkönnyíti közöttük a béke fenntartását.

8. Nemzetközi együttműködés szükséges ahhoz, hogy a fenti elveket végre lehessen hajtani.