A cukor árának leszállítása a megszokott kormányzati intézkedések köréből messze kimagaslik és jelentőségében felülmúlja a szemre sokkal fontosabbnak tűnő rendelkezésekkel. Elsősorban az igazi népi politika gyakorlati népélelmezési viszonyaink között szimbolikus jelentőségű: fizikailag is, lelkileg is a nemzet erősítését, a legszegényebb rétegek felkarolását jelenti az olcsóbb cukor.
Imrédy Béla, a bankember, volt fináncminiszter, aki mint a fiskus érdekeinek hordozója, fogához veri a garast, ez az Imrédy Béla kezdeményez évi 25 millió pengős áldozatot! Ennyivel csökkenti szándékosan az állam bevételeit, mert ország-világ előtt dokumentálni kívánja, hogy a nép egészsége, a nép élete többet ér, mint 25 millió pengő, vagy akár végtelen sora a millióknak.
Az a kormány, amely ilyen áldozat árán növelni akarja a szegény néposztály ellenállóképességét, igazi szociális érzékről tett tanuságot. A cukor árleszállítása az első, nagyon komoly és nagyjelentőségű állomás azon az úton, amelyen a tömegek életét és boldogulását lehet szolgálni. Az erősebb csontrendszerű, erősebb ellenállóképességű, daliásabb növésű magyar gyermekben és magyar ifjúságban százszorosan megtérül az áldozat, amit az állam és az érdekeltség hoztak az olcsóbb cukorért.
A tömegek szükségletének a helyes felismerése vezette ezt a kezet, amely ezt a rendeletet aláírta és reméljük, hogy ezen a néperősítő, tömegnevelő, gyakorlati úton halad tovább a kormányzat a milliók mindennapi szükségleteinek olcsóbb, közvetlenebb megszervezhetősége felé.