A világkonjunktúrának az 1937. év második felében megindult és 1938. év folyamán is tartó lanyhulása, amelyet Ausztriának a Német Birodalomba való bekebelezése után jelentkezett és a nyáron különösképpen kiélesedett európai politikai válság tovább mélyített, visszatükröződik a külkereskedelem számaiban is.
A m. kir. közp. Statisztikai hivatal közlései szerint, amelyek az 1938. évi forgalomra vonatkozó ideiglenes számokat az 1937. évi végleges számokkal vetik egybe, behozatalunk értéke 483.6 millió P-ről 418.6 millió P-re, 13.5 százalékkal, kivitelünké 588 millió P-ről 522.6 millió P-re, 11.1 százalékkal esett. A kiviteli többlet így úgyszólván változatlan maradt (104.4 millióval szemben 104 millió), ami a behozatali és kiviteli érték majdnem azonos mértékű visszafejlődésének következménye.
A behozatal esését részben a behozott nyersanyagok olcsóbbodása idézte elő.
Igy nyersbőrből való behozatalunk mennyiségben alig változott (158.000 q 160.000 q-val szemben), értékben azonban 9.6 millió P-vel csökkent. Ugyanígy majdnem változatlan volt nyerspamutbehozatalunk mennyisége (267.000 q), értéke azonban 4.8 millió P-vel kisebb. A legnagyobb esés a bárdolt és fűrészelt fa behozatalában mutatkozik: 10.4 millió pengő, ami kb.26.5 százalékos értékcsökkenést jelent a behozott famennyiségnek (44.548 vagónról 29.551 vagónra) mintegy 33 százalékos esésével szemben. Itt tehát árcsökkenés helyett néhány százalékos áremelkedés mutatkozik, míg a behozott nyers épület- és szerszámfa értékének 18 százalékos esése kb. megfelel a mennyiség csökkenésének.
A nyers ásványolajbehozatalnak értéke 6 millióval, az előző évi behozatal értékének mintegy egyharmadával csökkent, mennyiségben azonban csak 25 százalékkal. Nagyobb visszaesés mutatkozik még a papirosanyag (4.5 millió), továbbá a műselyem (4.2 millió) behozatalában. Ez utóbbi cikkben is némi drágulás mutatkozott, mert a mennyiségnek 40 százalékos esésével szemben az érték alig 35 százalékkal csökkent.
A behozatalnak említésre méltó emelkedése csupán a tüzifa (2.2 millió), a korpa (1.7 millió), a déligyümölcs (1.3 millió), friss gyümölcs (kb. 1 millió) gépek és készülékek (1 millió) behozatalában jelentkezik. A déligyümölcs mennyiségében nincs emelkedés, ellenben az értékben mintegy 20 százalékos emelkedést látunk, ami nyilván az európai államok 1937., illetve 1938. évi kedvezőtlen gyümölcs- és déligyümölcstermésével magyarázható. Ugyanez az oka a behozott friss gyümölcsmennyiség mintegy harmadfélszeres emelkedésének is.
A nyersfémek behozatala decemberben 1012 vagónra rúgott, az 1937 decemberi 235 vagónnal szemben, ami az egész évi behozatalnak 2588 vagónról 3384 vagónra való emelkedését idézte elő, ezzel szemben globálisan nem mutatkozik értékemelkedés, sőt inkább kisebb mértékű értékcsökkenés.
A kivitelben a kitűnő búzatermés hatásai természetesen csak a második félévben mutatkoztak. Búzakivitelünk 4,365.000 q-ra rúgott az előző évi 3,578.000 q-val szemben. 1938 első felében azonban az 1937. évi kedvezőtlen termésből mindössze 802.000 q-t vittünk ki. Míg így búzakivitelünk az előző évivel szemben mennyiségben mintegy 20 százalékkal emelkedett, értékben az árak esése következtében csak mintegy 10 százalékos emelkedés volt elérhető, 62.2 millió P-ről 68.4 millió P-re.
Legnagyobb mértékben élősertéskivitelünk emelkedett, 165.000 darabról 229.000 darabra, értékben 24.3 millióról 34.5 millióra, főképpen Ausztria felé, ahol az áralakulás is kedvező volt. Frisshúskivitelünk, amelynek több, mint fele Németországba és Ausztriába szállított hasított sertésekből állott és amelyben ezenkívül Ausztriába szállított borjúhús, Franciaországba kivitt libamáj és Angliába elhelyezett bacon is szerepel, értékben 3.7 millió P-vel emelkedett. Növekedett a leölt baromfi (1.9 millióval), tojás (1.4 millió), gyógynövények (0.930 millió), bor (0.924 millió), az iparcikkek közül a műszerek (1.7 millió), cipészáru (1.5 millió), vasfélgyártmányok (1.4 millió), elkészített gyógyszerek (1 millió) kivitele. Gyógynövényekre és elkészített gyógyszerekért kedvezőbb árakat sikerült elérni, mint 1937-ben.
Nagyon örvendetes vasúti motoroskocsikból való kivitelünk föllendülése.
A statisztika az Árpád-rendszerű kétmotoros kocsikat a vasúti kocsik tételénél, míg az egymotoros sínautókat az automobiloknál mutatja ki. A magyar vasúti kocsik és sínautók mindenesetre a magyar ipari kultúrának büszke tanuságtevői messze tengerentúli területeken is.
A fölsorolt áruktól eltekintve, a legfontosabb kiviteli cikkek forgalmában az egész vonalon csökkenést látunk. A szarvasmarhakivitel 108.000 darabról 55.000 darabra, értékben 37.7 millióról 23.5 millióra esett az Olaszországba irányult marhakivitel korlátozása és a második félévtől kezdve teljes szüneteltetése következtében. Részben a fogyasztó piacoknak már állandónak tekinthető elzárkózása, részben a magas belföldi búzaárak következtében csökkent versenyképességünk mellett lisztkivitelünk értéke 14.3 millióról 8.3 millióra esett. Ugyancsak a hazai magas gabonaárak okozták árpa- és malátakivitelünk értékének 1.4, illetve 2.7 millióval való csökkenését.
A burgonyakivitelünk csökkenését (4.8 millió) elsősorban legfontosabb kiviteli piacunk, Olaszország kitűnő burgonyatermésével magyarázzák, míg Argentinában, ahol 1937-ben nagyobb mennyiségű burgonyát sikerült elhelyeznünk, a szintén kitűnő burgonyatermést felmutató Chile foglalta el helyünket.