Imrédy Béla miniszterelnök Kaposvárott bejelentette, hogy az adóterheket a gyengébb vállakról az erősebbekre kívánja áthárítani. A kormány igazságügyminisztere a minapi beszámolójában megismételte ezt, amikor bejelentette, hogy az adóreform megvalósítására megtörténtek az előkészületek.
A reform legelső és talán legfontosabb részlete a társulati adó szabályozása.
A törvényjavaslat elkészült, a vezető érdekképviseletek szakembereinek ezekben a napokban kell felterjeszteniük észrevételeiket. Az első tervezetet még hónapokkal ezelőtt megküldték az érdekképviseleteknek és a régebbi hozzászólások alapján dolgozta ki a pénzügyi tárca két kitűnő főtisztviselője az új javaslatot.
Törvényhozási úton, lehetőleg tavasszal kívánják életbeléptetni az új társulati adótörvényt. Az 1939. évre szóló adókivetés már az új törvény alapján történnék. A beadott vallomások alapján, valószínűleg az évmásodik negyedében állapítják meg pótlólag a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok társulati adóját. Maga az adókulcs nem változik, viszont az adóköteles jövedelmet az eddigitől eltérő alapon állapítják meg.
Továbbfejleszti a törvényjavaslat a minimális adózást.
Eddig sem lehetett kisebb a társulati adó az alaptőke két ezrelékénél. Most az alaptőkét és a forgalom mértékét kapcsolatba hozza egymással a javaslat és ennek alapján kimunkálja a társulati adót akkor is, ha a vállalat nem mutat ki nyereséget.
Behozza az új törvény a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál a külön vagyonadót.
Nem a részvénytőke, hanem a tényleges vállalati vagyon alapján kötelesek ezután adót fizetni a társaságok.
Merőben újszerű intézkedés az úgynevezett vezető tisztviselők definiálása.
Vezető tisztviselőnek azt tekinti a törvénytervezet, aki bármilyen címen évi 20.000 pengőt, vagy többet kap a vállalattól. Ha tehát például egy igazgatónak 18.000 pengő az illetménye, de az adót a különadóval együtt a vállalat viseli, akkor az adókat is hozzá kell számítani a jövedelemhez. Nyilvános számadásra kötelezett társaság vezető tisztviselőinek összes jövedelme nem lehet magasabb, mint a vállalat személyi kiadásainak tizenöt percentje. Ha ennél többet tesznek ki az illetmények, akkor a különbözet után nemcsak kereseti, jövedelmi és különadót, hanem ezen felül még társulati adót is kell fizetni.
Kimondja a törvénytervezet azt is, hogy a korlátolt felelősségű társaságok üzletvezetőinek illetményei társulati adó alá esnek.
Érdekes, hogy a vezetők jövedelmeinek tulajdonképpen a részvényjog körébe tartozó problémáját adórendezés útján kívánják megoldani, mert hiszen kétségtelen, hogy a kormány a vállalati magas illetmények lefaragását ezzel a törvényjavaslattal kívánja megkezdeni.
A törvényjavaslatot februárban ismerteti a pénzügyminiszter az egységes pártban. Ezt megelőzőleg az érdekképviseletek vezetőinek bevonásával ankét lesz.
Fontos újítás az is, hogy felülvizsgálják és arányosítják, milyen kamatokat fizetnek a vállalatok a kölcsönként kezelt tőkéik után, továbbá milyen szabadalmi díjak terhelik őket.
A jogorvoslat terén továbbfejlesztik a zsüri-rendszert.
Imrédy Béla miniszterelnöknek volt az elgondolása, hogy erőteljesen kifejlesztik a zsüri-rendszert, megfelelő szakemberek beállításával. A közigazgatási bíróság helyett bizonyos kérdésekben a zsüri mondaná ki a döntő szót.
