Napvilágra kerültek a magyar történelmi mult emlékei

Az 1938-as Szent István évet világraszóló események díszítik, küszöbön a világ katolikusságának nagy megmozdulása, a budapesti Eucharisztikus Kongresszus és méltó betetőzéséül: Esztergomban és Székesfehérvárott feltárták Szent István palotájának romjait és az Árpád-házi királyok sírjait.

A serény munkáskezek napvilágra hozták a legendás magyar multat és ma már megdönthetetlen tény, hogy az Árpad házi magyar királyok művészete ugyanazon a színvonalon mozgott, mint a kor európai művészete.

Az esztergomi ásatások már négy évvel ezelőtt megkezdődtek. Leopold Antal pápai prelátus hívta fel legelőször a Műemlékek Országos Bizottságának figyelmét, hogy a prímási palota dombjának mélyében kultúrtörténeti kincsek rejtőzködnek. És alig haladt az ásó néhány méter mélyet, máris faragott kövek és szobordarabkák kerültek napvilágra a föld mélyéből.

A tudós régészek csak ámuldoztak. A kőfaragványokból és a szobor-darabkákból megállapították, hogy a romok az Árpád-házi III. Béla királyunk egykorú építkezései. III. Béla fogadótermének alapfalai alatt hat méterrel áll Szent István palotájának alapzata.

Várnay Dezső építésvezető Leopold prelátussal karöltve már elkészítették Szent István egykori palotájának tervrajzát. A Szent István év zarándokai már az Eucharisztikus Kongresszus idején leborulhatnak a szent kövek küszöbén, amelyeket a dicsőséges magyar multban királyunk lába is érintett.

A székesfehérvári királysírok

Szent István évétől az ősi koronázási város is megkapta ajándékát. Az évek óta tartó ásatásokkal szintén napvilágra kerültek a Szent Istváni mult műtörténeti emlékei.

A püspöki palota közelében óriási térség. Egymásra rakott kőfaragványok, még Pannónia fénykorából valók a kövek és ma már tény, hogy az ősi koronázó templom romjaiból kerültek elő.

Itt állott egykoron Szent István koporsója is. Az ásatások helye: örök dicsősége Árpád korának és úgy marad, ahogy ma is látható. Északi oldalára múzeumot építenek és itt helyezik el Szent István kőkoporsóját is.

Leopold Antal pápai prelátus szakvéleménye szerint, ma már megdöntetlen tény, hogy Szent István királyunkat itt Székesfehérvárott temették el mégpedig a Bazilika közepében felállított kőkoporsóban, de idekerültek a többi Árpád-házi királyok is.

Szent István nővére, unokatestvére. Szent István kőkoporsója mellett tartották meg a törvénynapokat. A pereskedők eskütevésekor később a szent király sírjára tették a kezüket és úgy esküdtek...

Székesfehérvár az Árpád-házi királyoknak volt a székvárosa. Itt koronázták meg őket, itt ülték nevezetes alkalmakkor a törvényt, de nem itt laktak.