Osztrák önkény az állatkivitel kapcsán

A kivitel szempontjából a gabonánál ma már sokkal fontosabb az állatok és állati termények kivitele.

Erre vonatkozólag a vámkérdésnél is fontosabbak az állatforgalmat – tekintettel az állategészségügyre – szabályozó szerződések. Mindazon országokban, hová állatainkat kiviszszük, megvan a törekvés az állatbevitelnek a járványok ürügye alatt való kiszoritására. Ezt tapasztaltuk Németország részéről, de még nagyobb mértékben Ausztria részéről.

Tekintettel arra, hogy Ausztriával vámközösségben élünk, valóban botrányos volt az az állapot, mely az oda irányuló állatbevitelünk tekintetében eddig fennállott. Bármily helyi hatóságnak, akár csak egyetlen állat megbetegedése miatt is joga volt egész megyéket zárlat alá helyezni, onnét az állatbevitelt megtiltani.

Ezen a türhetetlen állapoton segitett a kiegyezéssel kapcsolatosan megkötött állategészségügyi egyezmény, melynek értelmében az osztrák hatóságok a magyar hatóság állategészségügyi igazolványait tekintetbe venni kötelesek.

Ez újabb egyezmény óta szép fellendülésnek indult Ausztriába irányuló állatkivitelünk. Ez nem tetszett az osztrák ugynevezett agráriusoknak s egyesületeikben rendszeres izgatást folytattak a Magyarországgal kötött állatforgalmi egyezmény ellen. Szóba került ez az ügy a legutóbbi földmivelési vitánál s Darányi miniszter azt a nevezetes kijelentést tette, hogy az állategészségügyi egyezmény lényeges kiegészitő része az Ausztriával viszonossági alapon fennálló kiegyezésnek s az egész kiegyezés ezzel az egyezménynyel áll vagy bukik.

Hogy mennyire időszerű volt a magyar miniszternek ez a kijelentése, az már a bécsi reichsrath másnapi ülésében kitünt.

Az osztrák agráriusok részéről ugyanis inditványt terjesztettek elő, mely szerint utasittatik az osztrák kormány, hogy kezdjen új tárgyalást a Magyarországgal való állatforgalmi egyezmény ügyében s igyekezzék oly egyezményt létesiteni, mely Ausztria érdekeinek jobban megfelel. Az egyes szónokok beszédeiből ki lehetett venni, hogy ez alatt oly egyezményt értenek, mely ismét az osztrák hatóságok önkényének szolgáltatná ki a mi állatbevitelünket s lehetővé tenné, hogy ezek bármi ürügy alatt megtilthassák állataink bevitelét.

Ezt az inditványt egyhangulag elfogadta a reichsrath képviselőháza.

S az a nevezetes, hogy az osztrák kormány részéről sem emelkedett egy hang sem, mely figyelmeztette volna a reichsrathot, miszerint Magyarország soha sem fog beleegyezni abba, hogy a kiegyezésnek azok a részei, melyek neki nyujtanak előnyt, kiküszöböltessenek s csak azok maradjanak meg, melyek Ausztriának válnak hasznára. Ily képtelenséget követel a Reichsrath.