Vasárnap délelőtt, a havas, lucskos téli időben alig néhány ember lézeng a budapesti uccákon. Figyeljük őket: csak egy-kettőnél akad csomag, pedig más aranyvasárnapon alig bírják cipelni a járókelők a nehéz ajándékcsomagot. Benézünk az üzletekbe: nagyon kevés helyen látunk vevőt.
Mennyit árultak vasárnap, érdemes-e nyitva tartani az üzlete?
A kalaposboltban azt válaszolják, hogy nem volt érdemes. A rossz időben minden elázott, tavaly sokkal jobb volt az aranyvasárnapi vásár. Az előkelő belvárosi szűcsüzletben nem volt rossz a karácsonyi forgalom. Különösen sok rókát és prémsálat adtak el, de nagyobb, értékesebb bundát már kevesebbet. Vasárnap alig volt vevő. De ez a szűcsüzletben nem nagy baj. Az ő vevőkörük a jobbmódú osztályokból kerül ki. Ezek nemcsak vasárnap érnek rá vásárolni, hanem hétköznap is.
Ha vasárnap nem jöttek,- mondja bizakodva a kereskedő-majd eljönnek hétfőn, kedden, szerdán..
A cipőüzletben sem volt forgalom, az emberek nemcsak, hogy új cipőt nem vásároltak vasárnap, de a régit sem akarták tönkretenni a lucskos időben. A virágüzletben tulajdonképpen még meg sem indult a karácsonyi vásár: Itt a legutolsó napokban kezdődik a forgalom. A könyvkereskedőknél eddig nagyon jó volt a vásár, de az aranyvasárnap itt sem sikerült.
Sok értékes könyvet adtak el.-beszéli a kereskedő- Főleg nagy, vastag könyveket vásároltak az emberek.
A férfidivatüzletben, ahová betértünk érdeklődni, szintén nyomott a hangulat. Tavaly háromszorennyit vásárolt a közönség.Az aranyvasárnapban bíztak, most ezt is eláztatta hó.
- Aki nem vásárolt vasárnap, -mondjuk -majd vásárol holnap, vagy holnapután.
Ugyan kérem...-legyint s kereskedő- ez laikus elgondolás. - Akinek vasárnap száz pengője volt a vásárlásra, annak hétfőn csak ötven lesz, kedden harminc. Akinek tíz pengője volt, annak hétfőn már nem lesz semmije...
A legjobban sikerült az aranyvasárnap a játéküzletekben. A kisgyermekeknek, akiknek a szüleik megígérték, hogy vasárnap elviszik őket repülőgépet, ágyúcskát, kis puskát, vagy aranyhajú babát vásárolni, nem lehetett azt mondani, hogy ma nem megyünk mert csúnya az idő...
Kint jártunk a Dunaparton is, a karácsonyfapiacon. Más években ilyenekor már valóságos fenyveserdő emelkedik a Dunaparton. Vasárnap néhány alacsony vörösfenyő várakozik csak vevőre, dideregve a hidegben. Az árusok panaszkodnak:
Kevés a fa, kevés a vevő, alig adtak el még néhány száz fácskát.
Arra siet egy-két járókelő, az árusok gépiesen ismételgetik: Most tessék venni, holnapra elfogy