Sokat beszéltünk és irtunk tavaly a magas kalapokról. Most megint aktuális lett, csakhogy másféleképpen magas, mint tavaly volt. Akkor a fej, most a karima. Minden nagy ház ezt hozza Párizsban, - úgyhogy most már vitatkozni se lehet rajta a karima lett magas, s a fej maga lapos, jobban fekszik és fiatalosabb. Az összes házak közül Rose Descat és Suzy az, amely még laposokat pislog, - ők egészen speciálisak, próbálnak az ár ellen menni, ragaszkodnak az alacsonyhoz, de a többség győzni fog. Rengeteg a sapka. Lehet arcon kívül és arcban bent hordani.
Ami a színeket illeti, persze, fekete, fekete, fekete. Az a vezető szín! Nagyon elegáns! Hordanak még barnát, bordót, Wallis-kéket, zöldet és az új színt, amit ők Royal violett-nek hívnak. Újabban nagyon viselik fekete ruhához a következő kalapszíneket: bordó, Royal-violett és zöld. Ez az összeállítás nagyon vidítja a fekete ruha s a fekete kabát komorságát.
Rengeteg turbán, mindenféle fajta. Főleg Agnes szereti őket. Van egy gyönyörű lila turbánja jerseyből, újszerű és egészen különösen van dolgozva.
Pathou-nak régen nem volt ilyen sikere. Fekete kócsagos esti kalapja feltűnést keltetett. Azután van egy nagyon érdekes spanyolos kalapja, dús fekete fátyollal, amely függönyszerűen omlik alá.
Rose Valois oroszos kucsmája magyar sujtásdísszel
Molineux-nek gyönyörűek a nagy esti kalapjai strucctollal. Van egy híres lila bársony esti kalapja, amiről már Pesten beszélt.
Bolondos viszont, mint mindig a Schiaparelli-kalapok. Most azonban túltett magán is. Van egy kalapja, ami- rendes cipő! De ne gondolják, hogy valami stilizált cipőálom, -hanem rendes, nagy számú, legalább 44-es regatta fűzős cipő sötétkék filcből. Ez a cipő fordítva fekszik a fején, lefelé nyúló orra képezi a karimát, és a magasságot a cipőnek vörös bársony sarka adja. Az van a fej tetején. Hétszáz frankot kérnek egy ilyen félpár cipőért-meg is veszik, de csak amerikaiak. Nemcsak , hogy megveszi az amerikai gázmaszkgyárosné,-hanem hordja is. Hát hogyne Schiaparelli! ( én el se hoztam, nálunk az ilyen őrületre nincs kliens. Sohase forszíroznék túlzott, lehetetlen kalapokat. Hiszem annyi a szép, normális, előnyös s mégis újvonalú kalap.)
Reboux!...Nagy izgalommal vártuk a bemutatót. Az egész világ izgatott volt. (Az egész világ alatt persze azokat értem, akiket a kalap érdekel.) Ez olyan, mint egy nagy premier. Amerikai gyárosok és ausztráliai kalaposnők mellett ott szorong a lyoni selymes, a párizsi fátyolos és az, aki a formákat készíti. Ezek mind a Reboux titkait akarják ellesni. Már napok, hetek előtt mindenütt erről beszélnek.
Vannak bennfentesek, azok, akiknél Reboux szerzi be az anyagot, ezeknek halálos tilos a bemutató előtt bármit is elárulni. Titkolózódzik mindenki, mint egy nagy ütközet előtt. Száz lány dolgozik Reuboxnál ezek közül csak öt-hatot választ ki madame Lucienne, az a vezérkar, ezekkel csinálja kollekcióját. Bemutató után aztán felszabadulnak a titkok! Mindenki, aki kalapot vesz, annak megmondják az anyag eredetét. De csak annak! Én egy bordó sapkát vettem, nyakkendőanyaggal díszítve. Gyönyörű!
A kiállításra is kellet időnek jutni. Felejthetetlenül szép volt, csak borzasztóan fárasztó. Rengeteg lépcsőt kell járni. A nők, ez is divat, a kiállításra két pár cipőt visznek magukkal. Felváltva hordják. Egyik mindig a kezükben van. Lehet, hogy innen jutott eszébe Schiaparellinek..
(1937 szeptember.)