Az osztrák fakivitel tilalma messze hullámzó mozgást indított el a nemzetközi fapiacon.
A fennálló államközi fakiviteli egyezmény értelmében az európai fakivitelben Ausztria része 8% volt, míg a többi dunai és kárpáti államok részesedése a következő: Jugoszlávia 2.9%, Románia 3.9%, Csehszlovákia 4.9% s Lengyelország 6.8%.
Az elmult 1937. évben Ausztria összesen hárommillió köbméter fát exportált az európai piacra, amelyből Németország csak 822.000 köbméter fát vett át, holott az egész német fabevitel 1937-ben kerek számban hétmillió köbmétert tett ki. Természetes, hogy a német belső piac teljes mennyiségben felveszi az osztrák erdőipar által termelt s a helyi szükségletet meghaladó mennyiséget, aminek előrelátható következménye az osztrák fakitermelés meggyorsulása és növekedése lesz.
Ugyanakkor az osztrák fa eddigi vevői szükségletüket másutt lesznek kénytelenek fedezni.
A jugoszláv kivitelnek az eddiginél nagyobb része kerül a kedvező fuvarhelyzet folytán elsősorban Olaszországba. Az olasz piac 700.000 köbmétert meghaladó mennyiségű fát vett át eddig Ausztriától, Jugoszláviától viszont csak 233.000 köbmétert, úgyhogy a jövőben a jugoszláv fa fog az olasz piacon dominálni.
Magyarország az elmult évben kerek 500.000 köbméter osztrák fát importált, Svájc és Franciaország kisebb mennyiséget, de igen nagy mennyiségű és nagyértékű cellulózenyersanyag és fapárlat került Ausztriából a nyugati országokba. Előreláthatólag a csehszlovák és román fa fogja pótolni a magyar piacon a kieső osztrák fatermékeket, feltéve, hogy sikerülni fog a kiegyenlítés kérdésében megegyezésre jutni.