A külkereskedelmi mérleg feltünő javulása természetszerüleg kihatott devizagazdálkodásunkra is és az elmult 1937-ik évben olyan kiváló eredményeket produkált a devizamérleg, aminővel, a multba visszatekintve, sehol nem találkozunk. A Magyar Nemzeti Bank összes devizabevételei 541 millió pengőre rugtak az elmult évben, ehhez hozzájárult a megbizott pénzintézetekhez befolyt összeg is, amely a Nemzeti Bankhoz történt beszolgáltatások levonása után 2 millió pengőt tett ki, ugyhogy az összes bevétel az elmult évben 543 millió pengőre rugott.
Az előző évben az összes bevétel 413 millió pengő volt, igy tehát a többletérték 130 millió pengő. Megjegyzendő, hogy ez az emelkedés nem történt a bank ellenőrzése alatt álló egyéb devizabevételek rovására, mert ezek a bevételek (kompenzációk, pengő elleni kivitel, a Külföldi Hitelek Pénztárának devizabevételei stb.) 161 millió pengőt értek el az egy év előtti 150 millióval szemben. A bank devizabevételeiből 1937-ben 471 millió, 1936-ban 358 millió származott árukivitelből. Ezekhez az összegekhez 1937-ben 125 millió, 1936-ban 112 millió pengő olyan összegü exportdeviza-bevétel járult, amely a bank ellenőrzése alatt állott ugyan, azonban nem a bankhoz folyt be. A banknak szabadon átváltható devizákból álló bevétele, hasonlóan az 1936-ik évi fejlődéshez, viszonylagosan erősebben emelkedett, mint a többi devizabevétele.
A bank devizakiadásai az 1937-ik évben 493 millió pengőre rugtak az egy év előtti 381 millióval szemben. Behozatali célokra a bank 419 milliót, egyéb célokra, nevezetesen az állam és állami üzemek szükségleteire, adósságszolgáltatásra, gyógykezeltetésekre, utazásokra, illetmények, nyugdijak, segélyek átutalására és más hasonló rendeltetésre 74 millió pengő értékü devizát adott el. Az előző évben 320 millió, illetve 61 millió volt a megfelelő összeg.
A bank az elmult évben természetesen változatlanul tovább kezelte a Külföldi Hitelek Pénztárát és teljesitette az adósságszolgáltatással kapcsolatos teendőket és az elmult év julius 15-ig még csak pengőösszegekben teljesitett fizetéseket. Ellenben julius 16-tól kezdve már fordulat állott be, amennyiben a pénztár – a népszövetségi kölcsön és a Nemzeti Bank tartozásai kivételével – a szabad devizaforgalmu országokkal szemben fennálló többi tartozás szolgálatát is ellátta, a külföldiekkel szemben fennálló tartozások szolgálatát devizában teljesitette és csupán a belföldi tulajdonban levő kötvények és záloglevelek szolgálatát látta el továbbra is pengőben. A multtal szemben tehát a határozott javulás mutatkozik ezen a téren is.
A devizamérleg feltünő javulására mutat az a körülmény is, hogy a jegybanknak a Nemzetközi Fizetések Bankjával és a külföldi jegybankokkal szemben fennálló tartozásai 24 millió pengővel 83 millióra csökkentek. A csökkenés nagyobb részében annak volt a következménye, hogy az egyik hitelnyujtó jegybankkal szemben fennálló tartozásunkat teljesen kiegyenlitettük, kisebb részében pedig annak, hogy a többi jegybankkal, valamint a Nemzetközi Fizetések Bankjával szemben fennálló tartozásra részlettörlesztést teljesitettünk.
A bank külföldi tartozásai alapján kibocsátott pénztárjegyek összege a tartozások csökkenése folytán 93 millió pengőről 70 millió pengőre apadt. Ezekből az adatokból megállapitható, hogy a jegybank külföldi valutáris tartozásai lényegesen csökkentek és már csak rövid néhány év választ el attól, hogy összes külföldi hasonló tartozásainkat rendezzük és az 1931-ik évi válság hatását kiheverjük.
Ezzel kapcsolatban megemlitjük, hogy a bank érc- és devizakészlete az 1937. évvégi mérleg szerint 149.4 millió pengőt tett ki, amelyből az aranyérmék, továbbá aranyrudak, külföldi és kereskedelmi érmék összesen 84.1 millió P-t, a devizák és a beszámitható valuták pedig 58.5 millió P-t, a váltópénz 6.8 millió P-t tett. Végeredményben a kimutatott érckészlet az év folyamán 17 millió pengővel emelkedett. Az aranykészlet változatlan maradt, a deviza- és valutatételek 16 millióval, a váltópénzkészlet 1 millióval gyarapodott. A bank érckészlete különösen szeptember 15-ig növekedett, azután kisebb mértékben csökkent.
