,,Nem akartam gyilkolni, izgalmamban véletlenül sült el a revolver”
vallotta vasárnap a kispesti ügyvéd gyilkosa a főkapitányságon
Beszélgetés Abonyi ügyvéd jelöltjével, bátyjával, apósával és a gyilkos feleségével, aki nem csodálkozik, hogy férje ,, kissé megfeledkezett magáról..”.
Szilaveczky Lajos, a bűnügyi osztály főnökhelyettese vasárnap délelőtt a budapesti főkapitányságon folytatta Tar Lajos kihallgatását. Tar szombaton délután a kispesti Üllői úton egyetlen revolver lövéssel agyonlőtte Abonyi Dezső ügyvédet, aki éppen autóba szállott, hogy Debrecenbe utazzék az esküvőjére.
A gyilkos eleinte egykedvűen vonogatta a vállait és minden különösebb megilletődöttség nélkül jelentette ki, hogy megölte az ügyvédet, mert az tönkretette öt és minden vagyonából kiforgatta. Vasárnapra azután megtört a 63 éves gyilkos és zokogva védekezett. Megváltoztatta beismerését és kijelentette, hogy nem akarta megölni az ügyvédet.
- Csak rá akartam ijeszteni a revolverrel. - vallotta zokogástól elcsukló hangon
azt hittem, megijed a fegyvertől és megígéri, hogy segélyezni fog..
Nem akartam gyilkolni, izgalmamban véletlenül sült el kezemben a revolver.
Szilaveszky rendőrkapitány tar Lajos vasárnap délben szándékos emberölés büntette miatt letartóztatta és a gyilkost hétfőn délelőtt átszállítják a pestvidéki ügyészség fogházába. A Reggel munkatársa vasárnap kint járt Kispesten és beszélt a tragédia valamennyi közeli szereplőivel.
,,Félt az ügyvéd úr, revolvert is vett magához..”
Kispest, Üllői út 137. Földszintes, szürke ház. Itt, az uccán dörrent el a revolverlövés. Egy pillantást vetünk a divatáruüzlet lehúzott redőnyére, ide támolygott be a sebesült ügyvéd és
itt halt meg.
Hosszú folyosón megyünk keresztül, a folyosó végén balkéz felől kis tábla: dr. Abonyi Dezső ügyvéd. Fehér várószobába lépünk: fehér asztal, fehér székek, fehér faburkolat. Beljebb az ügyvéd dolgozója. Az íróasztalon szépen, rendben néhány akta és könyv. Ügyvédjelöltje, dr. Artándy József, még most is sápadt, és el elcsuklik a hangja, ha halott gazdájáról beszél.
Két éve vagyok az irodában, de sohasem láttam Tar Lajost, a nevét sem hallottam. A kisasszony öt éve dolgozik itt, ő sem tudott róla. Szegény ügyvéd úr dr. Román Iván irodájában volt jelölt, ott volt egyik ügyben ellenfele Tar Lajos. Tar szerdán tűnt fel először. Az ügyvéd úr említette, hogy fenyegetően eléje állt a ház előtt, de aztán nagyon udvariasan, kérő hangon szólította meg és könyörgött, hogy ha lehet, tegyen valamit az érdekében. Csütörtökön is megvárta a ház előtt, akkor az ügyvéd úr behozta ide az irodába és nagyon kedvesen beszélgetett vele. Megígérte neki, hogy bemegy a bíróságra, megnézi a telekkönyvet. Mikor Tar elment az irodából, szegény ügyvéd úr nyugtalan volt és kijelentette, hogy fél ettől az embertől. Magához vette a revolverét..
Hosszú szünetet tart.
- Sajnos, az autóvállalkozó a régi kocsiját küldte az ügyvéd úrért. A régi kocsi az ügyvéd úrért. A régi kocsi motorja nem gyulladt be azonnal, pár másodpercet késett az indulással. Ha az új kocsi jön az ügyvéd úrért és ez a pár másodpercnyi késés nincsen: akkor szegény gazdám talán ma is él...
,,Lányom nem a menyasszonya, hanem-az özvegye...”
Felhívtuk telefonon Stern Ignác nagykállói fakereskedőt: az ő leánya, Stern Magda esküdött volna vasárnap örök hűséget Abonyi Dezsőnek az egyik debreceni templomban.
- Készültünk már a vonathoz. - sírja az öreg a telefonba- már éppen intézkedtem, hogy tegyék a csomagokat kocsira, mikor csöngetett a telefon. Szegény lányom ment a készülékhez. Egyszerre csak azt látom, hogy elsápadt, kiesik kezéből a telefonkagyló és eszméletlenül végigzuhan a szőnyegen. Borzalmas volt..Lányom, szegény Abonyinak nem a menyasszony volt, hanem a felesége. Két héttel ezelőtt Debrecenben megvolt már a polgári esküvő. Huszonhároméves leányom: özvegy Abonyi Dezsőné..
,,Jól tette a férjem!..”- mondja a gyilkos felsége
Felkerestük Tar Lajosnét is, a gyilkos feleségét Cserhát ucca 16. alatti lakásán. Alacsony, kövérkés, ősz hajú és nagyon határozott arcú asszony. Megilletődés nincs rajta, keményen pattognak a szavai.
Jól tette a férjem.-kezdi az asszony-igaza volt! Ha három élete lett volna az ügyvédnek, akkor sem fizettet volna meg vele azért, amit velünk tett!
Hosszú, nehezen érthető előadásba kezd amerikai kivándorlásról, arról az elkeseredett harcról, ami a férje és az ő édesanyja között folyt s aztán arról a perről, amelyet édesanyja képviseletében Abonyi ügyvéd vezetett ellenük.
- Az volt a főbűne az ügyvédnek, hogy aláíratott velem és a férjemmel egy üres ívet. azzal, hogy ez csak a részére szóló meghatalmazás, egy jelenetéktelen ügyben. Az aláírásom fölé azután bekebelezési okiratot szerkesztett és ennek alapján kebelezték be a telekkönyvbe a haszonélvezetet a mi ingatlanunkra, édesanyám javára.
- Mi volt a férje, foglalkozása az utóbbi időben! -kérdezzük.
- Csavargó. Valaha virilista volt Kispesten, most csavargó lett belőle. Hiába keresett munkát, nem alkalmazták sehol...
- Miért nem jelentették fel az ügyvédet, ha bűnösnek gondolták?
Feljelentettük, de felmentették.
Beszél, beszél újra elmondja az egész históriát, neveket említ és iratszámokra hivatkozik. Aztán ezt mondja:
- Tönkretett bennünket az ügyvéd, nem csoda, hogy az uram kissé megfeledkezik magáról...
