Sigray Antal beszámolója Körmenden

Körmend, október 10.
Rendkívüli jelentőségű politikai esemény színhelye volt vasárnap Körmend, ahol gróf Sigray Antal beszámolóján megjelentek az egész polgári ellenzék vezérei, hogy kifejtsék a maguk és pártjaik álláspontját a magyar restauráció sorsdöntő kérdésében.

Az esemény jelentőségéhez mért külsőségek között folyt le a körmendi várkastély udvarán több mint ötezer főnyi közönség jelenlétében az a népgyűlés, amelyen a három pártvezéren, gróf Zichy Jánoson, Eckhardt Tiboron és Rassay Károlyon kívül résztvettek a magyar politikai életnek olyan tekintélyes és mértékadó reprezentánsai, mint Bezerédi István, gróf Cziráky József, Szontáhg Jenő és Tarányi Ferenc felsőházi tagok, gróf Apponyi György, báró Berg Miksa, Griger Miklós, Homonnay Tivadar, Huszár Mihály, Makray Lajos, Perczel Béla, Rakovszky Tibor, Sulyok Dezső és Tobler János képviselők, továbbá Jánossy Gábor, Kállay Tibor, őrgróf Pallavicini György és gróf Serényi László volt képviselők.

Nem jöhetett el a beszámolóra a képviselőház két előkelő tagja: gróf Eszterházy Móric és Gratz Gusztáv, akik táviratban mentették ki távolmaradásukat.

A politikusokat várkastélyának kapujában herceg Batthyány Strattmann László üdvözülte és az ő vezetésével foglalták el helyüket a szónoki emelvény előtt, mely a várkastély belső udvarának hatalmas oszlopcsarnokában állott.

Gróf Sigray Antal annak hangsúlyozásával kezdte beszédét, hogy a parlamenti polgári ellenzék részvétele az ő beszámolóján megtisztelés nemcsak számára, de a körmendi választókerületnek is.

Sigray a kommunizmus, a nemzeti szocializmus és a diktatúra ellen
- A nemzetközi helyet még veszélyeket rejt magában, – folytatta Sigray – még mindig óriási aggodalom és a lelkekben: nem lesz-e ismét egy mindent elpusztító világháború?! Megnyugvással szolgálhat számunkra a brit világbirodalom fegyverkezése, mert a nyugati demokráciák és elsősorban az angolszáz fajok valamennyi világrész nyersanyagforrásait felölelő hatalmukkal olyan túlsúlyban vannak, hogy ez feltétlenül megnyugtató körülmény. Ehhez járul azt Egyesült Államok elnökének nyilatkozata, amely szerint háború esetén nem maradnak semlegesek, ami oly túlsúlyt jelent az angolszász népek részére, hogy ennek ismertében bízom abban: senki sem mer háborút kezdeni!

Sigray gróf ezután a világszerte uralkodó nagy társadalmi elégedetlenségről szólott:
- Ez az elégedetlenség tette lehetővé a kommunizmus és a nemzeti szocializmus létrejöttét – mondotta – és teszi lehetővé mindkettőnek propagandáját, bár tagadom, hogy bármelyik is megoldotta volna a gyakorlatban azokat a problémákat, amelyek még mindig felborulással és veszéllyel fenyegetik a mai polgári rendet. Ezeket a problémákat meg lehetne oldani a pápai enciklikák alapján, keresztény szellemben, a keresztény világnézet alapján, amely a kommunizmus legnagyobb ellensége. Tagadom, hogy a ma létező társadalmi egyenlőtlenségeket és igazságtalanságokat Magyarországon meg lehetne oldani diktatúrával!

Ha van valami kiút a mai állapotból, az nem lehet más, mint a törvényes királyság helyreállítása. Azokkal, akik idegen érdekből vagy idegen pénzen folytatnak bármi néven nevezendő propagandát, nem fogok vitába szállni, de a jóhiszeműeknek, akik diktatúrában látjuk a megoldást, azt mondom, hogy bármilyen diktatórikus kísérlet óriási bajokra vezetne, óriási szenvedéseket okozna újból, megsértené az alkotmányosságot és a magyar nép lelkét.

Ez a mai parlament elszakadt a néptől, mert a nép az erőszakos választások révén létrejött többséget nem tekinti a magáénak, de a magyar alkotmányban megvan a lehetősége annak, hogy összeegyeztessük a rendet és a szabadságot és megvan a módja, hogy törvényes úton vezessük le a bajokat, amelyek országszerte uralkodnak, hogy törvényes úton próbáljuk orvosolni a sokszor kirívó igazságtalanságokat és ez a többség a nép igazi akaratából a titkos választójog alapján kerül be a parlamentbe.

A titkon választójog, amely fontos és sürgős, nagy és nehéz probléma kihatásaiban oly horderejű, hogy megoldására minden erő és minden tehetség, amely ebben az országban létezik, kell, hogy összefogjon.

Koncentrációs kormányt!

- Úgy vélem, ezt a valóban teljes tökéletességgel soha meg nem oldható kérdést csak akkor lehet legalább nyugvópontra juttatni, ha az ellenzéket nemcsak meghallgatják, hanem be is vonják a kormány részéről ennek a törvényjavaslatnak megalkotásába és az országgyűlés elé terjesztésébe.

- Tudom, hogy ez a kérdés nemcsak módot ad a vélemények megoszlására, de az ellenzéki vezérek részéről áldozatot is követel, de azt tartom, hogy nem szabad semmiféle taktikára gondolni, csak arra, hogy a megoldás olyan legyen, amely a lehető legjobban biztosíthatja hazánk nyugalmát, békéjét és jövőjét. Ha pedig egy koncentrációs kormány nem volna lehetséges, akkor az egész polgári ellenzéknek össze kell állnia, hogy egy igazán becsületes választójogot hozzunk létre, amelynél a nép érzi, hogy nem lett megcsalva.

Mi, akik a törvényes királyság hívének valljuk magunkat!

Nem félünk a titkos választójog behozatalától és a magyar nemzet akaratának megnyilvánulásaitól, mert tudjuk, hogy a királyi hatalom és a királyi tekintély olyan tényező, amely legalkalmasabb arra, hogy ellensúlya legyen a felforgató elemeknek és a felforraló szándékkal űzött propagandának.

Ezért követeljük, hogy a kormány tegyen róla, hogy a nemzet szabadon rendelkezhessék a trón helyreállítása fölött. Mi a restaurációtól várjuk Magyarország nagyságát, boldogulását, a jólét és gazdagság helyreállítását, épúgy, mint a társadalmi problémák megoldását. Ha nehézségeket támasztanak azok, akik a restauráció ellenségei, ez minket csak arra buzdít, hogy annál erősebben törekedjünk a restauráció keresztülvitelére.

Meg vagyok győződve arról, hogy ha a nemzeti egység nyíltan és őszintén vallomást tesz a trónhoz való hűségre, a magyar trón helyreállítására irányuló kívánsága mellett, akkor az akadályokat le fogjuk győzni és elnyerhetjük a történelem áltat nekünk szánt vezető szerepet, amely elsőbbségi jogot biztosít a magyar nemzetnek a Duna völgyében.

Percekig tartó taps és éljenzés fogadta Sigray beszédét.