Az olasz királykisasszonynak, Mária savoyai hercegnőnek nagy sikere volt Pesten, a királykisasszony rendkívül csinos, az volna még királyi származása nélkül is. A Notesz aranyos történte róla: A Vörösmarty-téri Gerbeaud-ban uzsonnázott valamelyik délután. Az öreg Gerbeaudné, mikor meghallotta, hogy milyen előkelő vendége van, nyolcvanöt esztendejével a vállain, ezüst fejével és ébenfabottal kezében odatipegett hozzá, hogy üdvözölje. A hercegnő előbb meg volt lepve, de mikor megmagyarázták neki, hogy Madame Gerbeaud milyen nevezetessége Budapestnek, több annál, - intézmény! – akkor nagyon kedvesen leültette és cigarettázva hosszasan elbeszélgetett vele Franciául. Informátorunk, aki mellettük ült, kijelentette, hogy a hercegnő úgy beszél franciául, hogy Romain Roland sem különben….

Muráti Lilinek utódja van: Szombathelyi Blanka, aki egy kis Adler-kocsival lépett a közlekedési rendünket oly bűbájosan veszélyeztető női autóvezetők sorába. Blanka művésznő pénteken délben, anélkül, hogy jelzett volna, be akart fordulni a Koronaherceg uccába jobbra, gáz helyett féket nyomott s csak a jó Isten mentette meg, hogy egy hatalmas Austro Daimler derékban ketté nem roppantotta. Az új autóvezetők egyébként is eredményesen veszélyeztetik az utak közbiztonságát: autós informátorunk jelenti ugyanis, hogy a rekkenő meleg napok alatt mintegy 600 új autós száguldott eszeveszett gyorsasággal Siófok és Budapest között s a 600-ból legalább 120 ott rostokolt az országút szélén, azt sem tudván, hogy a benzinje fogyott-e el, vagy – gumidefektje van… Tehát: komoly autósok, vigyázat, sok a franctíreur, vigyázzatok az életükre!

Alázatos instanciánk Szendy Károly polgármester úrhoz: kegyeskedjék utasítani sofőrjét, hogy hajtson keresztül a Ferdinánd-hídon. Ha kétszer egymásután oda és vissza hajt és az autót nem kell karosszériáshoz vinni, akkor Pista legyen a nevünk, de ha igen, üssön szét végre az útépítési osztály maharadsái között, mert botrány, botrány, botrány, hogy a pesti uccák milyen állapotban vannak! Hónapokig volt zárva a híd, tessék megkérdezni, mit csináltak ezalatt az idő alatt?! Az Orbánhegyi úton tengelytörés veszélye nélkül két héttel ezelőtt még nem lehetett végighajtani, ma már a sírgödröket egy kis kőtörmelékkel befedték. Interjúnk a rendőrrel és az útépítési osztály egy munkásával: „Egy kis követ éppen csak hogy belehányunk, lenyomtatjuk oszt ennyi az egész. Nem sokat ér…” Hogy juthattunk idáig, ez a kérdés! De a felelősség kérdése is!