Párizs, október 10.
Az olasz kormány elutasító válasza a francia közvéleményben általános csalódást keltett, a francia kormánykörök is csalódtak várakozásaikban, bár el voltak készülve a visszautasítás valamilyen formájára. Francia kormánykörökben azt hitték, hogy Mussolini engedékenyebb lesz az angol és francia javaslatokkal szemben.
Az elkövetkező hét a döntő elhatározások hete lesz. Beavatott kormánykörökben bizonyosra veszik, hogy döntő jelentőségű angol-francia intézkedések következnek. A Quai d’Orsay környezetében hangoztatják, hogy az olasz válaszjegyzék Párizsban és Londonban is csalódást keltett, mert az utolsó percig azt várták, hogy Olaszország békülékenyebb és építőbb jellegű választ ad. A francia külügyminisztériumban nagy súly helyeztek annak leszögezésére, hogy a Foreign Office és a Quai d’Orsay szombat délután óta állandó telefoni összeköttetésben van és hogy az olasz válasz az angol külügyi hivatalban is csalódást keltett. A Quai d’Orsayhoz közelálló körökben határozottan állítják, hogy a francia és angol kormány már a hét első napjaiban közölni fogja, milyen intézkedésre határozta el magát.
Franciaország és Anglia szilárdan elhatározták, - mondják ezekben a körökben – hogy nem tűrik bármely külföldi hatalom részéről spanyol területen flotta- és légitámaszpontok létesítését, annál kevésbé, mert ezek a támaszpontok veszélyeztetik a francia és angol hajózási és légi útszakaszokat. Az olasz válaszjegyzéknek Németországra utaló megállapításával szemben a Quai d’Orsayn hangoztatják, hogy egyáltalán semmi meglepő nem volt abban, hogy az angol és francia kormány Németországot a tervbevett értekezletre nem akarta meghívni, mert hiszen Németország betartotta a benemavatkozás terén vállalt kötelezettségeit.
Abban a körülményben, hogy Németországot nem hívták meg a tervbevett tanácskozásokra, nem lehet semmiféle sértő szándéot fellelni, sőt ellenkezőleg. Németország megbecsülését jelenti az a tény, hogy Anglia és Franciaország teljes mértékben elismerte Németország lojális magatartását. A francia sajtó nem titkolja csalódottságát és meglehetősen fenyegető hangot üt meg Olaszországgal szemben.
Párizs, október 10.
A Foreign Office-ban vasárnap szokatlanul lázas tevékenység folyt és valamennyi vezető tisztviselője hivatalában tartózkodott. Az angol külügyi hivatalban az érdeklődő ujságirókkal csak annyit közöltek, hogy Párizs és London között állandó eszmecsere folyik, amely még nem zárult le s az angol kormány előreláthatóan csak a szerdai minisztertanácson hozza meg döntését.
Beavatott kormánykörökben hangoztatják, hogy az angol kormány hajlandó az olasz állásponton bizonyos fokik magáévá tenni és annak érdekében a francia kormányt álláspontja megváltozatására rávenni. Az angol kormány mindenképpen szeretné megakadályozni a helyzet további kiéleződését. A Sunday Times azt írja, hogy a benemavatkozási politika feladása más hatalmak részéről jogot ad ugyan Angliának arra, hogy ő maga is szállítson most már fegyvereket Spanyolországba, politikai körök azonban nem titkolják, hogy az angol kormány ilyen természetű intézkedéseit nem helyeselhetik.
Az angol sajtó magatartása általában meglehetősen zűrzavaros és nem lehet átfogó képet alkotni az angol közvélemény felfogásáról.
Az Observer bizonyosfokú megértéssel fogadja az olasz válaszjegyzéket és a lap szerint London és Párizs között már napok óta folynak olyan irányú tárgyalások, miképpen lehetne a tervbevett háromhatalmi értekezletet kiszélesíteni. Francia részről határozotttan ellenezték ezt a tervet, angol részről azonban több megértéssel viseltettek ez iránt. Az Observer szerint az angol kormány minden befolyását latbaveti, hogy a francia kormányt rávegye a tárgyalások kibővítésére.