Törvény vagy örvény

Budapest, szeptember 19.
Nézzük meg végre alaposan a dolog büntetőjogi oldalát is!

Az igazságügyminiszter úr többször megnyugtatta az aggódókat azzal, hogy az ügyészséget utasította minden felforgató cselekmény szigorú üldözésére. Indult is egy-két eljárás hitfelekezet elleni izgatás címén. Ámde itt sokkal többről van szó! Az az idétlen mozgalom és részben idegenből pénzelt és irányított szervezkedés, amely a nyilas, kaszás vagy kampós keresztet tűzi a ruhájára, a törvényeknek súlyosabb és szigorúbb büntető rendelkezéseibe ütközik.

A büntetőtörvénykönyv 173. szakasza öt évig terjedő államfogházzal bünteti azt, aki az alkotmányos államformát gyülekezeten szóval, vagy nyomtatvány útján megtámadja, továbbá aki az alkotmány egyes intézményei vagy az országgyűlés törvényes joga ellen lázit.

(És alig múlik el nap, hogy valamelyik ilyen gyűlésen ne intéznének felhívást olyan parancsuralomnak megteremtésére, amely nyilvánvalóan ellenkezik mai alkotmányos államformánkkal. Alig múlik el hét, hogy röpiratban meg ne támadnák a parlamenti kormányzás mai rendjét és a többségre támaszkodó felelős kormányzat rendszerét. Miegyéb ez, mint lázítás az alkotmány intézményei és az országgyűlés törvényes joga ellen?)

De ezenkívül itt van a 1921. évi III. törvénycikk, amely kimondja, hogy aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló mozgalmat vagy szervezkedést vezet vagy kezdeményez, öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő. Aki a mozgalomban részt vesz, vagy a szervezkedést előmozdítja, három évi fogházat kaphat.

(Igaz, hogy ezt a törvényt elsősorban a bolsevisták ellen hozták, de ki tehet róla, ha e két mozgalom annyira hasonlít egymáshoz, hogy ugyanaz a törvényes definició mind a kettőre hibátlanul ráillik. A törvény ruháját a kommunistákra szabták, de ránc nélkül feszül a nyilasok és cimboraságuk testén is.)

Az a mozgalom vagy szervezkedés, amely nyiltan hirdeti, hogy csak tízezer fegyveresre van szükség ahhoz, hogy a hatalmat megszerezhesse, kétségtelenül az állam és társadalom törvényes rendjének felforgatására irányul, úgy, ahogy a törvény kimondja.

Az a mozgalom vagy szervezkedés, amely olyan államberendezésre törekszik,  amelyben egyetlen ember akarata a törvény, sajtószabadság és parlament nincsen, - legerősebben beleütközik az állami és társadalmi rend védelméről hozott törvénybe, amelynek szigorú alkalmazásával sikerült gyökeresen kiírtani minden bolsevitsa megmozdulást, mert alkalmazták mindenkire, akinél csak egy szál kommunista röpiratot találta.

A bíró azonban csak azt ítélheti el, akit eléje állítanak. A vádemelés az ügyészég dolga. Az ügyészséget viszont az igazságügyminiszter utasíthatja. A bíróságnak eddig nem igen volt még alkalma rá, hogy megvizsgálja, mennyiben meríti ki a nyilas és a többi hasonszőrű szervezkedés a rendtörvényben megírt bűncselekményt.

A bíróság őrködik a törvények teljessége fölött és ha az államrend felforgatására szövetkezőket eléje állítják, egyaránt ki kell szabnia a büntetést, akár az orosz csillag, akár a szentségtörő kézzel megrontott kereszt irányítja a rend és a törvény ellenségeinek közveszedelmes és bűnös sorakozóját.

Van rá törvény! Nem hagyjuk veszni egyetlen betűjét sem! Mert ha csak egy kezdőbetű törik is le belőle, a törvény helyett örvény támad, amelybe mindannyian beleveszünk!

Sebestyén Ernő dr.