|
Szégyenbélyeg
Multheti vezércikkemnek az a mondata, amelyik megállapította, hogy a nyilasmozgalmakban olyan süllyedt egyéniségek is szerepelnek, akiknek homlokáról az elmult tizenhat esztendő sem mosta le a kommunizmus szégyenbélyegét, a nyilas, kampós, buzogányos berkekben élénk visszatetszést keltett. Iróasztalomról egész héten alig győztem leseperni a dikiccsel írt szenny-nyomtatványokat és helyesírási hibáktól hemzsegő leveleket, amelyekben a legkülönbözőbb magyarországi náci-formációk árasztottak el figyelmüknek legváltozatosabb jeleivel.
A nyilas Habakukok nagyobb fele azzal kecsegtet, hogy akasztófán fogom befejezni földi pályafutásomat, a kisebb fele már sokkal humánusabb és belenyugszik abba, hogy ágyban, párnák közt, de szörnyű kórságokban múlok el. E finom lélekre, és derűs kedélyre valló jókívánságokra az angol Wilkessel felelek: „Attól függ, tisztelt néptársak, hogy az Önök politikájával vagy ágyasával adom-e össze magamat!” Ezzel már végeztem is a polémia személyi részével, hogy mielőbb rátérhessek az ügy érdemére és lényegére. Beszéljünk tehát a kommunizmus szégyenbélyegéről! A nyilasuk „szemenszedett, gaz rágalomnak” minősítik, hogy soraikban olyanok is vezérkednek és vitézkednek, akik a kommunizmus alatt is vezérkedtek és vitézkedtek, továbbá az utóbbi időkig a Magyarországi Szociáldemokrata Párt balszárnyáról rúgták a gólokat a polgári társadalomba. Eckhardt Tibor ismételten közölte a nyilvánossággal tanulságos megfigyelését, hogy valahányszor vidéki gyűlésein nyilas atyafi okvetetlenkedik, megkérdi hallgatóságát: „Kun Béla idején milyen színt játszott a rendbontó közbeszóló? Fehéret vagy pirosat? " Szűnni nem akaró, harsogó kacagás a válasz! A nagyszájú zöldinges megszégyenítve sompolyog el a gyűlésről, homlokán a kommün égő gályabélyegével... Aki át mond, annak bét is kell mondani!
Szabadjon tehát Eckhardt Tibor vidéki tapasztalatait bizonyítékaimmal kiegészítenem. A magyar náci vezérek ugyan „egyetlenegy adatsajtó útján való közzétételére” szólítanak fel, de én gavallériából sebtében egész sor olyan fő- és alnácival szolgálok, akiknek tizenhat év előtt nem a Horst Wessel-dal volt az imádságuk, hanem az Internacionále és nem Hitler Adolf vezér és kancellár a világnézeti és politikai eszményképük, hanem a kolozsvári munkáspénztár sikasztás miatt kiebrudalt titkára, bizonyos Kun Béla. Ime, az enyveshát-sorozat!
A békéscsabai nyilasmozgalom tettekkel tényezője Pataky Lajos női szabó kisiparos, Pataky Vezér szerkeszti egyébként az „Ököl” című csiszolt irályáról és emelkedett szelleméről híres, nyilas-orgánumot. Aradról került Békéscsabára, ahol a kommün alatt tevékeny részt vett az akkori „mozgalomban". A mult évtized elején még hithű szociáldemokrata: ő szervezte meg a békéscsabai szabósegédeket.
Fegyverneken Sipos Lajos szűcs a nyilasvezér. A komműnben való szerepléséért hat hónapra ítélték.
Ózdon a nyilasok élén Vincze József uszított, lázított, garázdálkodott. Annodacumal (1919-ben) a vörösöknek is - főbizalmija volt; jelenleg kémkedés miatt rámért háromévi börtönbüntetését tölti.
Derecskén a nyilas szellem megszemélyesítője Rajzer János, aki a kommunizmus ideje alatt Püspökladányban szerzett érdemeiért hétévi fegyházat kapott. Csekélység. A másik nyilasvezető, Uri Sándor kovácsmester, annakidején újjászervezett szociáldemokrata volt. A harmadik. Mondák József cipészmester, 1910-ben mint serény vörösőr tett emlékezetes bizonyságot érzelmeiről.
A békési nyilasok egyik vezére, Békési Mihály dobozi szatócs, az 1918-19-es forradalmi időkben ugyancsak szerepet vitt. A másik vezér, Molnár Sándor néptárs, a szociáldemokrata pártszervezet elnöki székében ült.
A győri nyilasok közismert vezető-egyénisége Benkő István kőműves, aki az Építőmunkások Országos Szövetségének központi vezetőségi tagja volt, sőt az 1926-os országgyűlési képviselőválasztásokon a szociáldemokrata párt listáján pótképviselőségig vitte.
A gyulai nyilasok vezérkarának tagja Bugyul Antal szellemi szükségmunkás. Ez a derék Bugyul 1935 telén, szíve sugallatára hallgatva, be akart lépni a szociáldemokrata pártba, de nem vették fel, mert kiderült, hogy nemrég szabadult ki az egyik kórház elmeosztályáról.
A budakalászi nyilasok parancsnoka, Bengovszky Márton fémöntő, a képviselőválasztások alkalmából a szociáldemokraták bizalmiférfija volt a községházán.
A pécsi nyilas-szervezkedés idején a legféktelenebb horogkeresztes agitáció Bank József kőművessegéd nevéhez és működéséhez fűződik, akit a szociáldemokrata szakszervezetből 2800 pengő elsikkasztósa miatt dobtak ki.
Az eleki nyilasok Führerjével, Niedermayer Jánossal, 1919 nyarán a vöröshadseregben találkozhattak azok, akiket balsorsuk erre a frontra sodort.
Napestig folytathatnám. Árkusokat írhatnék tele hasonló multú nyilasagitátorok neveivel. Egyelőre elég ennyi, válaszul a nyilas-nyomtatványok hetvenkedésére, a polgári társadalom felvilágosítására és a kormányhatalom okolására. Ha kell: folytatása következik. |