Ahhoz, hogy ezeken a havas és jeges élettereken e növényi szervezetek olyan mérhetetlen egyedszámban jelenjenek meg, hogy felületüket színessé tegyék, több olyan tényezőnek kell egyidőben közrejátszania, amelyek elszaporodásukat lényegesen elősegítik.

Mindenekelőtt feltétlenül szükséges néhány napi száraz idő, hogy a hó felületét se eső, se friss hó ne érje. Hóvirágzás rendesen már megülepedett, kissé átjegesedett hófelületeken található. Ugyanaz a hófelület évente többször is virágozhatik; egy és ugyanazon hómezőn egy időben többféle színeződés is felléphet, így például piros- és feketeszínű havat, vagy zöld- és feketeszínűt rendesen egyidőben látunk a Magas-Tátra hómezőin.

A hómezők növényvilága igen változatos; sok esetben az egymás mellett fekvő hómezők vegetációja is teljesen különböző lehet. Sőt, ha az örök hó- és jégfelületeken nem látunk semmiféle színeződést, ne gondoljuk, hogy nincsenek rajta parányi szervezetek, vannak, csak nem olyan mérhetetlen tömegben, hogy színessé tegyék. A hó felületén levő szerves és szervetlen törmelékek között ilyenkor is számos élő szervezetet találunk.

Az örök hómezők élő világát a kryobiológia nagymestere, Chodat R. „kryoplancton”-nak és a nagy svéd limnológus, Naumann, „kryoseston”-nak nevezte. A hómezők növénytársaságát pedig a norvég Ström kryovegetációnak mondja.

Nemcsak növényi élőlényeket találunk a jég és hó életterein, különböző állati szervezetek is élnek ott, amelyek ilyen szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között érzik magukat legjobban. Hogy csak néhány példát említsek: gyakori a Philodina roseola nevű kerekes féreg, a Mesenchytraeus több faja, „jégféreg”, a gleccserek jegébe befurakodva tölti életét, vagy hómezőkön gyakori a „hó-bolha”, Isotoma több faja stb.

Alaszka gleccsereinek ritka állata az úgynevezett gleccser-medve, amint az ottaniak nevezik. Fehér-, vagy kékes-szürke színű, olyan mint a sarki medve, de sokkal kisebb. Igyekeztem egy szélsőséges világ élőlényeit megismertetni. Ne gondoljuk, hogy életjelenségeiknek kutatása fölösleges időtöltés. Az életet csak akkor tudjuk majd megérteni, ha minden körülmények között való megnyilatkozását legalább megközelítőleg ismerni fogjuk.

Az örök hó és jég biológiájának kutatása csak lassú léptekkel haladhat, mert maguk az életterek is rendkívül nehezen közelíthetők meg, még nehezebben hozzáférhetők laboratóriumi felszereléssel. Tudomásom szerint egyetlen ilyen magas hegyi laboratórium épült csupán eddig, amely fekvésénél fogva nagyon alkalmas kryobiológiai kutatásokra és ez a Jungfrau-hágón épült kutató intézet.

Dr. Kol Erzsébet.